Jelenlegi hely

A Sátán

A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug és a hazugság atyja. (Jn 9,44)

Ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak a fejedelmét. (Jn 12,31)

Már nem beszélek soká nektek, mert közeleg a világ fejedelme. Rajtam nincs hatalma. (Jn 14,30)

Az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett. (Jn 16,11)

S ez nem csoda, hiszen a sátán is a világosság angyalának tetteti magát. Nem nagy dolog tehát, ha a szolgái is az igazság szolgáinak akarnak látszani. Végük méltó lesz tetteikhez. (2Kor 11,14-15.)

Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el. (1Pét 5,8)

Értékes és nagy ígéreteket kaptunk, hogy általuk részeseivé legyetek az isteni természetnek, és megmeneküljetek a romlottságtól, amely a világban uralkodik a bűnös kívánság következtében. (2Pét 1,4)

Ne szeressétek a világot, sem azt, ami a világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete, mivel minden, ami a világban van: a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége nem az Atyától van, hanem a világból. (1Jn 2,15-16)

Aki bűnt követ el, a sátántól való, hiszen a sátán kezdettől fogva bűnös. (1Jn 3,8)

Tudjuk, hogy mi az Istentől vagyunk, és hogy az egész világ a gonosz hatalmában van. (1Jn 5,19)

Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele letaszították angyalait is. (Jel 12,9)

*

1968. Író, Sátán, Szűzanya. (Fűkereszt-1)

27.

Író: Ezért mondta a Sátán is Lex mamának:

Sátán: Ha az emberek itt mindazt elhinnék, amit mondasz nekik, akkor én teljesen el lennék veszve. De a pokol minden hatalmával gondoskodni fogok róla, hogy senki se higgyen neked.

Író: Ahol Isten Lelke működik, ott mindig megkísérel a tagadás Szelleme is befolyásra szert tenni, így a Sátán máskor is hallatta szörnyű hangját a látnokkal:

Sátán: Soha nem adom ki hatalmamat a kezemből, előbb tűzbe borítom az egész világot.

Író: És még borzalmasabban:

Sátán: A világ fölötti óriási hatalmammal már kezemben van a biztos győzelem, és mielőtt még az igazságot elismernék, elpusztítom a világot mérges gázokkal és szörnyű tűzvésszel, erre már ma megesküszöm neked.

28.

Író: Az ember szabad akaratáról így tanít a Szűzanya:

Isten, igazságossága szerint nem akar senkit sem a Mennybe kényszeríteni. Az ember szabad. Irgalmassága miatt Isten mégis fel akarja rázni az embereket, még ha büntetések által is. Így ráébredhetnek és beláthatják, mire is teremtette őket Isten. Ezért kapott hatalmat a Sátán Istentől, hogy az egész világot fenyegethesse, és félelmetes káoszba sodorja. Azt reméli a Sátán, hogy ezzel a világ feletti hatalmat magához ragadhatja. A világkommunizmust is ezzel a céllal szervezte meg.

33.

Író: A Szűzanya itt is azt kéri, amit Fatimában:

Gyermekeim! Ha nem segítetek Nekem imával, bűnbánattal, áldozatokkal és engeszteléssel, akkor olyan hatalomra tesz szert a Sátán, hogy legborzalmasabb terveit is megvalósíthatja. Ezt már Fatimában is megmondtam. De az emberek nem vették komolyan. A modernizmus szelleme nem hatolhatott volna be az Egyházba, ha követték volna a bűnbánatra és megtérésre szóló felhívásomat. Így azonban a Sátánnak sikerült elterjesztenie ezt a modern, racionalista szellemet az Egyházban. Ez nagyon sokat árt. Szinte alig vannak olyanok, akik ezt belátják. Gyermekeim, csak ima, bűnbánat és vezeklés által tudjátok ezt az ártó, gonosz szellemet kiűzni az Egyházból.

1975. Pap. (Maria-Rosa Mystica-1)

128.

A mai időkben a Sátán még az Egyházba is behatolt. Ott először is a pásztorokat támadja, hogy aztán a nyáj is szétszéledjen.

131.

Észre kell vennünk, hogy e világ fejedelme, Babilon nagy paráznája, tíz szarvával és hét fejével – sok képpel, örömmel, pompával őket is el akarja kápráztatni, megsüketíteni az igaz meghallására, és elvakítani hamis eszmékkel. Nekik is a bűnös vágyak gyönyörét kínálja. Mindezekért cserébe tőlük is azt akarja, hogy előtte leboruljanak és imádják.

Egyedül nem vagyunk képesek ezen az úton haladni. Amikor Lucifer követőivel együtt meg akarta ostromolni az eget, akkor Szent Mihály főangyal és a hozzá hűséges angyalok felálltak Isten szent akarata szerint az ő hatalmával a védekezésre. És az égben hatalmas küzdelem kezdődött. A gőgjében felfuvalkodott Lucifer ellen Szent Mihály, mint a legerősebb fegyvert, az Úr Szeretetét is bevetette. És az egykor pompás fényangyal kígyóvá, a pokol sárkányává, a sötétség fejedelmévé, embergyilkossá változott és az örök mélységbe zuhant minden követőjével együtt.

1978. Szűzanya. (Enzo-1) 59-60.

A rossz és a gonoszság egyre növekszik és senki nem áll neki ellen. Az erőszakos cselekedetek az egész világot átfogják kegyetlenségeikkel, kínzásaikkal, gyilkosságaikkal.

Róma az ördög középpontja lesz. Vér fogja az egész Földet borítani. Anyaszentegyházamat kegyetlenül üldözni fogják. Nagyon sokan vértanúhalált halnak, és az én tanúim lesznek, az én szeretetem tanúi.

Az Egyház ellenségeit a <pokol fejedelme> vezeti, hogy kegyetlenségeiket véghezvigyék. Az ő segítségével egy egységes <vörös> diktatúrát állítanak fel, hogy Katolikus Egyházamat, az Isten gyermekeit véglegesen kiirtsák, és saját uralmukat biztosítsák. Ez a rettenetes terror az egész Földet megrázza, a legkisebb helyre is eljut.

Gyermekeim! Imádkozzatok, mert a sötétség órája közeledik, amikor a Sátán minden gonoszságát kifejtheti. A világon imádság nélkül csak zűrzavar uralkodik.

1984. Jézus. (Boitsfort-1) 27, 66-68.

Szeptember 10.

Ha a gonosz nem állítana fel csapdákat, az összes lélek azonnal megtérne és üdvözülne. Én már mondottam nektek, ahol én vagyok, ahol megtér egy lélek, ott dühöng a Sátán!

Ezért legyen bennetek még nagyobb óvatosság, elővigyázatosság és szeretet. Minél inkább dühöng a Sátán, annál inkább érzi, hogy fogy az ő ereje, amit kifejt a világ ellen; és mindig jobban érzi Legszentebb Anyám győzelmét. Fegyverünk a rózsafüzér imádság és a felebaráti szeretet. Ez ellen semmit sem tud tenni. Ha ti imádkoztok, akkor a Sátán tehetetlen! Állandóan keresi, hogy csapdába ejtsen titeket; de ha ti elrejtőztök Szívemben, semmit sem tud tenni ellenetek! De ő mindig azon van, hogy elkedvetlenítsen benneteket és elvegye bátorságotokat. De én küldöm angyalomat, aki megvigasztal benneteket.

A Sátán azt akarja, hogy gyűlöljétek felebarátotokat! Állandóan azzal fog kínozni titeket, hogy hagyjátok el az imádságot, mert az semmit sem ér. Ez az ő nagy ereje!

Legyetek bizalommal, mert amit ti elnyertek az imádságban, azt a mennyei Atyámnál, az örökkévalóságban fogjátok megtudni.

Szeptember 16.

A Sátán meg van kötve, tudja, hogy közel van a vége. Uralma rövidesen véget ér.

Szeptember 25.

A harc a Gonoszlélek és Legszentebb Anyám között már megkezdődött. Nemsokára Anyám győzedelmeskedni fog, de a Sátán dühöng, úgy, mint még soha, mert érzi vesztét.

November 12.

Igen gyermekeim, a Sátán most egészen nyíltan lép fel, mert napról napra mindig jobban érezteti az Anyám az Ő hatalmát felette. Most még erős, és sehol nem veszik észre közeli végét. De ez csak a kezdet! Rövidesen az egész Földet fogja feldúlni és elpusztítani. Ő az emberek szenvedélyeit felszabadítja, és a legártatlanabb dolgokat is a gonoszra fordítja! Egymást fogják gyilkolni, testvér testvér ellen, anya lánya ellen. Ha nem hallgattok szavaimra, akkor teljes erővel szabadul reátok, hatalmába vesz, és romlástokba visz.

December 6.

Legyetek éberek! Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. Az Ellenség körüljár! Ott, ahol én vagyok, ott ő is ott van; ahol az én Legszentebb Anyám van, ott meg lehet őt is találni. Azokon a helyeken még nagyobb erővel tombol, mert tudja, hogy a Legszentebb Anyám és én az ő bukását hirdetjük, és működését lehetetlenné tesszük. Érzi az imádság erejét, mert az nagyon a terhére van. Ezért állandóan azon fáradozik, hogy ne imádkozzatok. Az imádság sehogyan se tetszik neki, az kínokat okoz neki. Mindenki, aki megtér, annak a pokol gyűlöletét meg kell tapasztalnia! Imádkozzatok és virrasszatok!

December 15.

Imádkozzatok sokat az Egyházamért, mert a Sátán hatalmas. Ő az Egyház fenntartó erejét akarja szétrombolni, az Egyházat, a Vatikánt; ott dühöng a Sátán, hogy művemet szétrombolja és elpusztítsa! De bízzatok! Imádkozzatok Legszentebb Anyámhoz a rózsafüzér imádsággal, hiszen az a szentmise után a leghatékonyabb imádság.

1985. Jézus. (Boitsfort-1) 69-70.

Január 27.

Gyermekeim, egészen kis gyermekeim, legyetek erősek, mert számtalan az akadály a ti utatokon. Amit mondanak, amit tesznek az emberek, azon ne csodálkozzatok!

A Sátán kiszabadult. Ő nem akar mást, mint nyugtalanságot, széthúzást a keresztények között, és Egyházam pusztulását. Ő állandóan a hazugságot és az egyenetlenséget terjeszti.

Március 12.

Kétszeres erővel imádkozzatok, és végezzétek a bűnbánat cselekedeteit, mert a Sátán kiszabadult és a legnehezebb fegyvereivel támad. Az utolsó és leggonoszabb osztagait veti be, melyek borzalmas dolgokat visznek végbe. Folytonosan imádkozzatok, sokat imádkozzatok, mert tombol a harc! Bízzatok, Anyám győzni fog, és Ő nyitja meg az én győzelmemet.

Március 28.

Gyermekeim, imádkozzatok sokat! Gyermekeim, egészen kicsiny gyermekeim, imádkozzatok, mert a Sátán kiszabadult, mindenütt csak kétkedést, viszályt, haragot és gyűlöletet szít. Minden szívbe beleülteti a gőgöt, a büszkeséget, a féltékenységet. Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!

Május 4.

Imádkozzatok sokat gyermekeim, mert az órák nagyon komolyak! A pokol kapui nyitva vannak, hogy a Sátán csatlósai abban a rendezett ütközetben szabad utat kapjanak. A figyelmeztetések nagyon közel vannak. A csata tombol! Bízzatok! Imádkozzatok sokat!

Június 5.

Imádkozzatok sokat gyermekeim, komolyak az órák! A Sátán tombol, úgy, mint még sohasem. Minden erejével azon van, hogy megrontson titeket. Minden fondorlatot, aljasságot felhasznál, hogy megtévesszen benneteket! Ne hagyjátok magatokat megvakítani! A bensőséges imádság, a szív egysége, a felebaráti szeretet az nem csal meg bennünket. Az Ellenség rászed benneteket a gőgre, az önteltségre, a tisztátalanságra és mindenre, ami a tízparancsolat ellen van, az Isten törvényei ellen.

Május 3.

Az Ellenség nem mindenért bűnös. Könnyű mondani: mindennek oka az Ellenség. Az biztos, hogy a Sátán üldöz benneteket, de nem tud titeket erőtökön felül megkísérteni. Ne okoljátok mindenért a Sátánt! Ha ti elestek, az a ti könnyelműségtek és hiányos felkészüléstek miatt van. Nem álltatok eléggé ellen neki. Ha abban a pillanatban Anyám segítségét kértétek volna, akkor nem estetek volna el.

Ha ti a megpróbáltatásoknál az angyalok, az arkangyalok segítségét kéritek, akkor szembeszállhattok vele. Ha nagyon gyengének érzitek magatokat, akkor hívjátok segítségül Anyámat, és hívjatok segítségül engemet! Vessetek keresztet magatokra és győzni fogtok!

1986. Szűzanya. (Máriás Papi Mozgalom-1) 581-583.

Ma, amikor egyik nagy győzelmem {A Rózsafüzér Királynőjének ünnepe, okt. 7.} dátumára emlékeztek, meghívlak benneteket, hogy bátran és bizalommal harcoljatok velem, ne hagyjátok, hogy Ellenfelem alattomos és veszélyes taktikája megfélemlítsen, elcsüggesszen benneteket. Emiatt szeretnék három cselt fölfedni előttetek, amelyek egy különleges harcmodor részei, és amelyeket Ellenfelem e nagy küzdelemben használ fel.

Az első az, hogy elterjeszti azt az okoskodást, hogy most már az egész világot sikerült meghódítania, hogy felállította benne birodalmát, és ott kizárólagos hatalmat gyakorol. Az ő nagy hódítása az Isten ellen fellázadt emberiség, mely megismétli kevély kihívását: – Nem szolgálok az Úrnak! – Igen veszélyes eszköz az, amelyet a mai időkben használ a Sátán, azt a benyomást keltve, hogy most már semmit sem lehet tenni, semmin sem lehet változtatni. Kár minden erőfeszítésért annak érdekében, hogy az emberiség az Isten felé és a jóság felé vezető útra lépjen.

A második cselével sikerült a Sátánnak nagy nehézségeket okoznia az Egyházban. A lázadás, a megoszlás, a hűtlenség és a hittagadás az Egyházat alapjaiban rázta meg. Sokan elveszítik bátorságukat, látván, hogy mily sok pásztort megtéveszt a Sátán alattomos és veszélyes tetteivel.

A harmadik csel az, hogy a Sátánnak sikerült valamennyi tömegtájékoztatási eszközzel elterjesztenie a rombolás és a halál gonosztetteit. Így szaporodnak a megoszlások, dicsérik a tisztátalanságot, tejed a megvesztegetés, mindinkább elharapódzik az erőszak, árad a gyűlölet és fenyegetően ismétlődnek a háborúk.

1987. Jézus, Vassula. (Vassula-2) 52-53.

J: Vassula, szél fúj, és napról napra erősödik. Végigfúj ezen a pusztaságon, amivé teremtésem vált, magával sodorja a sivatag homokját, és egyre közelebb és közelebb hordja ahhoz a kicsiny termőföldhöz, ami még megmaradt. Egy részét már be is takarta. Ha nem sietünk kicsim, hamarosan nem marad más, csak pusztaság.

V: Uram, kérlek, légy türelmes, mert lassú felfogású vagyok.

J: Virágom, emlékezz, milyen sokáig álltam ajtód előtt. Nem voltam-e türelmes azokban az években?

V: Jézus, miért nem hallottalak azokban az években?

J: Mert a világ megtévesztett téged. Kezdettől fogva hozzám tartozol, de a világ megtévesztett, meggyőzött arról, hogy hozzá tartozol – ilyen csalárd és álnok a Sátán. Napjainkban azon mesterkedik, hogy meggyőzze teremtésemet arról, hogy ő nem létezik – így a nélkül dolgozhat, hogy félnének tőle. A farkas csapdába ejti teremtésemet, és mint kis bárányt felfalja. Ez az ő terve manapság.

 

1988. Szűzanya, Vassula. (Vassula-2) 100.

(V: Szűz Mária értésemre adta lokúcióban (belső hang által), hogy szeretné, ha elolvasnánk a Jelenések könyve 12. fejezetét.)

Szűzanya: Jöjj, megmagyarázom. Amikor a Sátán veszített, megfogadta, hogy üldözni fogja gyermekeim maradékát, és harcba száll velük. Féktelen haragjában megfogadta, hogy elpusztítja őket, mivel tudja, hogy napjai meg vannak számlálva. Ezért annyi lelket akar magával ragadni, amennyit csak tud. Igen, ő a sárkány, és farkával megpróbál végigsöpörni Isten teremtésén, hogy elpusztítsa. (V: Sokféleképpen akarja velünk elfeledtetni Istent.) Vassula, gyermekem, mivel ő maga a hiúság, ezért becsmérli a Mindenható műveit. Be akarja bizonyítani Istennek, hogy elhibázta teremtését, és hogy gyermekeink arra vannak teremtve, hogy az ő gonosz útját kövessék.

1988. Író. (Boitsfort-1) 70-71.

Az Úr Jézus a Boitsfort-i üzeneteiben állandóan bizonyítja, hogy a Sátán, az ördög létezik, és az utolsó döntő ütközetét kezdte meg. Világosan elénk tárja, hogy az egyik oldalon az Úr Jézus, a másik oldalon a Sátán van, és a kettő között ott van az ember a legfőbb jó és a leghatalmasabb gonosz között.

Isten újból és újból lehajlik az emberekhez, hogy a szükséges eszközöket, az Ő segítségét, a védelmet megadja a Gonosszal szemben azért, hogy ne rontsa meg és a kárhozatba ne döntse. Az ördög az ember közelébe férkőzik, hogy Krisztus szeretetéből elszakítsa és ne az üdvösség útját járja, hanem a kárhozat felé vezető útra vigye. A harc középpontjában az ember áll, aki dönt lelkének sorsáról. Ő Üdvözítőjének igent mondhat, de választhatja a kárhozatot is, ahol örökre elveszhet. Az ember dönt földi életében. Drámai és tragikus úton jár, itt mindig újból és újból élete felől dönt, melynek súlyos következményei vannak. Itt lelke örök sorsa dől el, az örök üdvössége vagy örök kárhozata.

Igaz, ma sokan az emberek közül nem hisznek az Isten létezésében – mert az ateisták száma nem kicsi –, de még sokkal többen vannak az emberek között, akik nem hisznek a Sátán létezésében. Ő az, aki az Isten hatalmas ellenjátékosa. A Szentírásban is felismerhetjük, hogy milyen nagy erővel vezeti félre az embereket ebben a világban és a történelem folyamán. Ha csak röviden akarnánk erről írni, akkor igen messzire jutnánk el.

Az Úr Jézus világosan megismerteti velünk, hogy a Sátán jól tudja, hogy uralma az emberiség felett már nem sokáig fog tartani.

De most még – mint „hatalmas vezér” – uralkodik a világban. Az ő ideje sajnos még nem járt le. Most harcol törékeny utolsó erejével elkeseredetten, amíg az Isten megengedi neki! A mai időkben kézzelfogható az ő hatalma.

Vannak, akik a mi évszázadunkat a Sátán évszázadának joggal nevezik. Kétségtelen, hogy minden évszázadban érezhető volt az ő hatalma, de a mi évszázadunkban soha nem ismert erővel támad. Sokan úgy látják, hogy ez a legnagyobb offenzívája az emberiség ellen.

A Sátán már hosszú idő óta készíti elő ezt az általános támadást az emberiség ellen, most a materialista tévtanításokkal a hit alapjait rengette meg az emberekben. Sikereihez hozzájárult a sajtó, a TV, a film mindenféle fondorlatával.

A Sátán legnagyobb offenzívája, ami nagyon feltűnő volt az utóbbi századokban, az Istentől való elszakadás. Istentől, Krisztustól, Egyháztól! A Szentírás szerint Krisztus eljövetele előtt az elszakadás, az Antikrisztus eljövetele elkerülhetetlen.

Csak röviden nézzük az ördög művét, amit végbevitt a 20. században. A 20-ik század a legvéresebb évszázad. Csak nézzük a két világháborút, és alig volt olyan hely, ahol kisebb háborúk ne dúltak volna sok áldozattal. Csak gondoljunk a sok forradalomra, polgárháborúra, a 6 millió zsidó kiirtására és az abortuszok millióira, amely évről-évre növekszik. Ezt mind nem lehet a Sátán nagy offenzívája nélkül elképzelni. Éppen az abortusz az, ami az Úr Jézus és a Szűz Anya szemében a legsúlyosabb gonosztettnek számít. Az UNO statisztika szerint 1979-től 1980-ig az egész Földön 50 millió gyermeket öltek meg abortusszal. Majdnem annyit, mint amennyi a két világháborúban áldozatul esett.

1990. Író, Szűzanya. (Ecuador-1) 111-115.

A Sátán szerepe mai világunkban

Író: Sokan lekicsinylik vagy tagadják, hogy a Sátánnak szerepe és befolyása van mai világunkban. Szent Édesanyánk másképpen magyarázza ezt, azt mondja, hogy a Sátán „nagyon aktív” ma, megpróbál meggyőzni minket arról, hogy járjunk inkább az ő útján, mint azon, amelyik az örök dicsőségbe vezet. Könnyen annak befolyása alá kerülünk, amit látunk és hallunk. Mivel a Sátán a megtévesztés és a zűrzavar mestere, nap mint nap keresztül viszi tervét, hogy gondolkodásunkat megzavarja, oly dolgok elfogadására késztessen, ami botrányosnak számított a múltban. Szent Édesanyánk beszélt a Sátánnak a mai világban aratott „győzelmeiről”.

Szűzanya: ...mert van pokol, ahogy Mennyország is van, de ott csak egyetlen Király van, Isten, az Atya; mert létezik a Sátán, akiben gyűlölet, romlottság és mindaz megvan, ami nem ad békét szíveteknek.

Gyermekeim, adjátok át nekem szíveteket! Ne engedjétek, hogy a Sátán behatoljon szívetekbe! Harcoljatok a bűn ellen és adjátok át szíveteket Fiam Szentséges Szívének és az én Szeplőtelen Szívemnek!

Mindaz, amit nektek mondok, benne van a Szentírásban. Teljesítsétek, amit tőletek kérek! Ördögi irányzatok – és sok van belőlük a világon – igyekeznek befolyásolni és összezavarni kicsi lelkeimet. A Sátán föl fog érni a csúcsra, mivel gyermekeim imádják őt. Az ő képeit fogják bálványozni. Él egy hamis próféta, aki össze fogja zavarni gyermekeimet, mondván, hogy ő az Isten, pedig ő a gonosz lélek véréből való. El fogja árulni az Atyát. És akinek van szíve és bölcsessége, fel fogja ismerni, hogy ő [a hamis próféta], a „666”-os számot, a "vadállat" számát viseli jobb kezén. A Sátán elszabadult, hogy bántalmazza kicsinyeimet, de én vagyok az az Asszony, akiről az Atya megmondta, hogy szét fogja zúzni a kígyó, vagyis a Sátán fejét.

Sokat imádkozzatok értük [a papokért], mert a Sátán behatol Szentegyházam belsejébe.

Ne engedjétek, hogy a Sátán a szívetekbe hatoljon! Én a Hit Őrzője vagyok.

Gyermekeim, a Sátán tönkre akarja tenni azokat a küldetéseket, amelyeket az Ég kegyeskedett adni nektek, világosság gyermekei. Ugyanígy megpróbálja, hogy tönkre tegye az Egyházat, de igyekezete hiábavaló lesz, ha megtértek.

... és így a Sátán behatolt egészen az Egyház belsejébe. De ne ítéljétek meg azokat, akik megítélnek titeket! Tiszteljétek a papokat, bármennyire hibásak, még ha közülük egyeseknek gyermeke lesz az után, hogy felszentelték életüket és tisztaságukat hátralévő napjaikra; még ha sokan nem is felelnek meg annak az életmódnak, amelyet felajánlottak az Atyának.

A Sátán másik nagy győzelme, kicsinyeim, hogy a fiatal nők odaadják magukat a férfiaknak a házasság előtt. Erre nincs joguk, mert a test és a lélek Istené, és csak akkor tehetik meg, amikor Ő megengedi a házasság szentsége által, mert amit Isten egybekötött, azt nem választhatja szét az ember.

A Sátán győzelme a válás is. Győz azok által, akik kudarcot vallanak az egyik legnagyobb áldásban, a házasságban, mivel sok szeretőjük van, és szét akarják választani és megosztani, amit az Atya egyesített.

Nagy győzelme az abortusz, ami merénylet az Atya nagy áldása, az élet ellen.

A Sátán nagy győzelme a divat, a stílusok és az a szemérmet sértő öltözködési mód, ahogyan a fiatal nők a szentmisére járnak. Kísértést és bűnt okoznak. Tiszteletreméltóan kellene viselkedniük és oly módon öltözködniük, hogy ne bűnös vággyal, hanem tisztelettel és elismeréssel nézzenek rájuk.

Mert tudjátok, hogy a divat és a zene a Sátán nagy győzelme. Mert a divattal arra indítja az embereket, hogy a pénz és a bűn rabjai legyenek. Mert Isten megítéli azokat, akik testüket mutogatják, és nem bánják meg. Mert az Atya nem azért adta a testet, hogy mutogassák, hanem, hogy úgy vigyázzanak rá, mint Isten templomára. Mert tudjátok, hogy a divat lehetőséget nyújt a Sátánnak arra, hogy nők alakját öltse magára. Milyen sok üzenetben kértem, hogy hagyjatok fel azzal a zenével, mert tudjátok, hogy az a Sátán dicsérete, és belevésődik lelketekbe, mert ő ontja azokat és belevésődik életetekbe is. E zenén keresztül ő gúny tárgyává teszi az Atyát, az én szeretett Fiamat és Isten Lelkét, valamint engem, Fiam Anyját. Nagy győzelme az, hogy az ő bálványozása eljutott arra a fokra, hogy [követői] emberi vérrel és más emberi elemekkel, származékokkal végezzenek áldozati rítusokat, sőt még életüket is felajánlják, hogy lelküket a Sátánnak adják. A Sátán keresztülvitte, hogy képek készüljenek róla, és imádják őt. Saját könyvük van, amelyet szentnek tartanak, mert nagy templomaik vannak az ő imádására.

Kábítószerek hatása alatt illemsértő dolgokat művelnek, szex jeleneteket idéznek elő gyermekekkel... gondoskodik arról, hogy kábítószert kapjanak, vagy ittasok legyenek... Mert meg fogja próbálni bűnbe, hiábavaló élvezetekbe sodorni őket még testi szépségük által is. Meg fogja próbálni megéreztetni velük, hogy saját templomává fogja tenni testüket, amelynek Isten templomává kellene lennie. Vagyis rávesz egyeseket, hogy önmagukban higgyenek és senki másban, és azok nem akarnak majd lelkükkel törődni, csak külső megjelenésükkel.

A Sátán össze akar zavarni benneteket, ne engedjétek meg neki! Ne engedjétek meg, hogy Fiam helyébe lépjen!

Békére szólítalak benneteket. Emeljétek fel rózsafüzéreteket, ahogy előbb kértem! Ne késlekedjetek rám hallgatni! Nem akarom, hogy levegyétek nyakatokról ezt a jelet, amely megmeneküléstek jele. Viseljétek a szent skapulárét, a szent rózsafüzért, megáldott érmeiteket! Ne engedjétek, hogy a Sátán megakadályozzon titeket ezek viselésében, mert ezek lesznek a ti védelmetek nagy jelei. Legyen otthonotokban szenteltvíz!

Ez néhány győzelem a jövendölésekben említett "vadállat" sok győzelme közül. Tudjátok, hogy nyitva kellene tartanotok szemeteket, hogy különbséget tudjatok tenni, és ne tévesszétek össze az élvezetet, az áldozatot és az igazságot! Én csak azt akarom, hogy a szentségre törekedjetek szavaitokban és cselekedeteitekben, mert csak az Atya, az én Fiam, az Isten Lelke és én, a ti Édesanyátok tudjuk, hogy mit gondoltok, mit éreztek és mit tesztek. A Sátán azonban nem tudja. Ő csak azt tudja, hogy miképpen cselekesztek. Azt tudja, hogy mi az, amit megtehettek, vagy nem tehettek meg. Ezért ne engedjétek, hogy leggyengébb pontjaitokon férjen hozzátok!

Mert én azt akarom, hogy ti másmilyenek legyetek, hogy tiszták, szilárdak és erősek legyetek hitetekben.

A Sátán különösen tevékeny a fiatalság között. Ők a jövő Egyháza, és megpróbálja tönkretenni őket, amíg még fiatalok és alakíthatók. Szülők, alkalmazzatok fegyelmet, türelmet és szeretetet! Saját példátokkal neveljétek gyermekeiteket! Sohasem lehetett látni, hogy a Sátán ilyen keményen dolgozzon a fiatalság körében. Mennyire összezavarva és elvakulva járkálnak az én kedves fiataljaim, nem él bennük a vágy, hogy megváltozzanak, vagy hogy legalább megpróbáljanak megváltozni. Leányom, a Sátán keze van a fiatalságon, el kell távolítanod a Sátán kezét, és Fiam kezét kell tenned minden ember szívére az egész világon!

Leányom, a Sátán ma erősebben dolgozik a fiatal nők és férfiak között, mint valaha. Ne engedd, hogy a bűn a lelkükbe hatoljon! A Sátán meg fogja próbálni, hogy befolyásolja divatjukat, meg fogja próbálni, hogy rettenetes műve rabjaivá tegye őket.

Bűnös fiataljaimhoz szólok, azokhoz, akik ma nyitják meg szívüket Isten, az Atya előtt. Fiatalok, kis gyermekeim, a Sátán ma bűnnel, prostitúcióval, alkohollal, kábítószerrel, a szexszel borított be benneteket. Gyermekeim, távolítsátok el a Sátán kezét, és tegyétek Jézus kezét a szívetekre! Legyetek példaképek, fiatalok, legyetek a béke, a szentség példaképei! Imádkozzátok a rózsafüzért, menjetek mindennap a szentmisére, imádkozzátok az Úrangyalát, imádkozzatok a családban, vezekeljetek, alázzátok meg magatokat, böjtöljetek!

 

1991. Szűzanya. (Litmanova-1) 29.

Drága gyermekeim, a szemeteket elhomályosítja a bűn. Nagyon szomorú vagyok, mert a Sátán sok éve már a kezében tartja a világot. De az még jobban elszomorít, hogy ma az én ünnepemen [Kisboldogasszony] kell nektek mondanom, hogy: az Úr eljövetele már közel van, ezért keressétek a szeretetet.

1991. Szűzanya. (Nadju-1)

164.

Ábrahám imája sem nyerhetett meghallgatást, amikor Szodoma és Gomorra eltűnt a föld színéről, mert nem volt tíz igaz a két városban, ugyanúgy el kell-e tűnnie jelen világunknak a Sátán, a kereszt ellensége zsarnokságának következtében?

Napjainkban nagyon nagy a száma azoknak a gyermekeimnek, akik elvetik sürgető felhívásaimat, amelyeket vérrel is igazolok. Ellenségem, a Sátán egyesíti erejét a "vörös Sárkány"-nyal, és boldog örömmel fogadja a tévedéseket, az erkölcsök lazítására ösztökél, s addig megy el, hogy minden bűnt megenged. Ezzel eléri, hogy az emberek bűnben éljenek.

Ennek következtében azzal, hogy az emberi méltóságot lehúzza a mocsárba, teljesen megrontva a lelkiismeretet, a Sátán azt akarja elérni, hogy az emberek minél több magzatot öljenek meg. Célja nyilvánvalóan az, hogy az embereket irgalmatlan gyilkosokká tegye.

199-200.

Jóllehet a Földön annyi gyermekem van, mint égen a csillag és tengerparton a homokszem, azoknak a száma, akik követnek, jelentéktelen kisebbségben van.

Ó, kedves gyermekeim! Ma különlegesen hívtalak titeket azért, hogy vegyetek részt az Úr üdvösségének munkájában, és erre azért van szükség, mert a Sátán zsarnoksága egyre jobban növekszik, és egyre borzasztóbb méreteket ölt. Egyesüljetek hát, és kölcsönösen segítsétek egymást.

 

1998. Jézus. (Boitsfort-2) 173-174.

Ha megverik a pásztort, szétszéled a nyáj... Ellenfelem már kiszemelte magának földi helytartóm székét. Most abban mesterkedik, hogy letaszítsa róla a jogos utódot, és helyére ültesse a hamisat, aki lábbal fogja taposni törvényeimet, miközben hirdeti a szabadságot. De ez álszabadság, melynek igazi jelentése: rabság. Valójában a Sátán bilincseivel fogja megláncolni szegény rászedett teremtményeimet.

*

A.) Dr. Schütz Antal. Dogmatika. 1923.

II. fejezet. Az angyalok.

                               34. §. Az angyalok léte.

                               35. §. Az angyalok természete.

                                               1. Az angyal tiszta szellemiség.

                                               2. Az angyal természeti képességei.

                               37. §. A bukott angyalok.

                                               1. Az angyal-bukás ténye.

                                               2. A bukott angyalok bűne és bűnhődése.

                                               3. A bukott angyalok üdvtörténeti szerepe.

B.) Dr. Schütz Antal. Katolikus hittan. 1939.

                               11. §. Az angyalok.

C.) A Katolikus Egyház Katekizmusa. 1994.

                Az angyalok bukása.

                „De szabadíts meg a gonosztól.”

D.) Denzinger–Hünermann. 2004.

                Az ördög.

E.) Dr. Bányai János. Dogmatikai előadások. 2005.

                IX. Az angyalok teremtése.

                               1. Vannak angyalok, akiket Isten az idő kezdetén teremtett.

                               2. Természetfeletti állapotuk véglegesítése előtt az angyaloknak próbát kellett kiállniuk.

3. Az angyalok egy része a próbát megállta és nyomban Isten színelátására jutott, másik része                a próbát nem állta meg, és így az örök kárhozatra jutott.

5. Az ős- és az áteredő bűn következtében a bukott angyaloknak (ördögöknek) bizonyos hatalmuk van az emberek fölött.

 

*

 

A.) Schütz. Dogmatika. 1923.

 

II. fejezet. Az angyalok.

Az angyalokról szóló tan nem könnyű feladat elé állítja a teológiai tárgyalást: Teremtményekről van itt szó, aminők mi vagyunk; de merő szellemi természetük az érzéki kategóriákba szokott gondolkodásunknak sok nehézséget szerez. Ezért nem csoda, hogy amilyen határozott a kinyilatkoztatás az angyalok létezését és természetfölötti helyzetét illetőleg, annyira tétova a teológiai elmélődés, mikor mivoltuk és a látható világhoz való viszonyuk pontosabb meghatározásáról van szó…

 

34. §. Az angyalok léte.

 

Vannak angyalok, azaz az embernél tökéletesebb szellemi valók.                                                              Hittétel

Az angyalok teremtmények;                                                                                                                               Hittétel

azaz Isten mindenható teremtő tevékenységével a semmiből hozta létre őket.

Az angyalok az időben, illetve az idővel jöttek létre.                                                                                       Hittétel

Isten az angyalok világát az anyagi világgal egy időben teremtette és nem előbb.                             Nem hittétel

 

35. §. Az angyalok természete.

1. Az angyalok tiszta szellemisége.

Az angyalok tiszta szellemek.                                                                                                                            Hittétel

Azaz nincsenek testi szervezethez kötve, mely létüknek vagy tevékenységüknek akár föltétele, akár szerve volna…

Az angyaloknak az anyagvilághoz való viszonya. – Jóllehet azonban az angyalok szellemi valók, nem tiszta szellemek abban az elvont értelemben, hogy az anyagvilággal semminemű kölcsönhatásban nincsenek, mint a Leibnitz-féle monasok. A Szentírás tanúsága szerint ugyanis nem teljesen függetlenek az anyagvilág kategóriáitól, a tértől, az időtől és a változástól.

1. Az angyalok, mint szellemek, nem szükségkép foglalnak el helyet. Egy pontban is lehetnek; sőt, egyszerre többen. Hisz a szellemi valókban nincs rész a részeken kívül, sem taszító erő, minek következtében kiszorítanák egymást. Miként sok gondolat megfér egy elmében egyszerre a nélkül, hogy feszélyeznék és kiszorítanák egymást, éppúgy lehet sok angyal egyszerre egy helyen. – De mikor tevékenységet akarnak kifejteni az anyagvilágban, nekik is el kell foglalni tevékenységük helyét. A Szentírás tanúsága szerint nagy utakat tesznek nemcsak avégből, hogy változásokat idézzenek elő a látható világban, hanem azért is, hogy tájékozódjanak, tanuljanak; egyszerre csak egy helyen tevékenyek. Tevékenységük köre azonban sokkal nagyobb, mint az emberé, továbbá a helyet, ahol vannak, nem test módjára, hanem szellem módjára foglalják el, amennyiben ott érvényesítik erejüket.

2. Ami az angyaloknak az időhöz és a változáshoz való viszonyát illeti, minthogy időben vannak teremtve, az idő egymásutánja rájuk és létükre is vonatkozik: Nem rendelkeznek egyszerre minden léttartalommal, melyre egyáltalán képesek, hanem az egymásután bontakozik ki tudatuk előtt. Az angyalok szellemisége nem abszolút egyszerűség, miként Istené; létük kizárja ugyan a fizikai (ősanyagból és formából való) összetettséget, de nem a metafizikait. A kinyilatkoztatás tanúsága szerint az angyalok gyakrabban tanakodnak, fontolgatnak, terveiket megváltoztatják.

Két irányban azonban mégis viszonylag szabadok a változással szemben: 1) Nincsenek kitéve a szubsztanciás változásnak, miként az ember (halál). Mint szellemi valók, természettől halhatatlanok, és nem természetfölötti isteni ajándék útján,… Halhatatlanságuk természetesen még gondolatban sem függetleníthető Istentől; és nem magától való abszolút halhatatlanság, miként Istené. – Azután tiszta szellemiségüknél fogva az anyagvilág változásai nem ragadják úgy magukkal, mint minket, kik testünk révén bele vagyunk vetve a változások kellő sodrába. Elevenebb és erőteljesebb szellemi életük a múltat könnyebben és biztosabban jeleníti meg, és a jövőbe messzebb területen és nagyobb sikerrel hatol be. Ez által élettartalmuk az idővel szemben bizonyos fokig függetlenné válik.

2. Az angyalok természeti képességei.

Az angyalok, mint szellemi valók, értelemmel és akarattal rendelkeznek, és mint a világba szerves tényezőkként beleállított valók, akaratukat a világ folyásában bizonyos fokig érvényesíteni tudják, azaz van tetterejük, hatalmuk.

1. Az angyalok értelme az emberinél sokkal kiválóbb….

Mindazáltal az angyal tudása nem terjed ki a) az ember szabad jövő cselekedeteire. A szabad jövő cselekedetek ugyanis jelen teremtett okaikban nincsenek adva, hanem csak nagyon is határozatlan körvonalakban, bizonyos szűk határok közt jelezve; ezek alapján csakis bizonytalan sejtéseknek lehet helye. b) Nem tudják az ember rejtett, titkos gondolatait, érzéseit, elhatározásait. Az emberi lélek mint szellem ugyanis nem természetszerű szükséggel nyilatkozik meg kifelé, legbelseje csak saját maga és Teremtője előtt áll nyitva, más számára csak akkor, ha megnyitja. c) Fokozott mértékben rejtve vannak előttük Isten titkai…

2. Hogy az angyaloknak van személyes szabad akaratuk, következik szellemiségükből. A Szentírás kifejezetten is tanúsítja, mikor erkölcsi magatartást tulajdonít nekik, nevezetesen az angyalok próbája és sokaknak bukása csak a szabad akarat föltevése mellett lehetséges. – Minthogy az angyalok értelme áthatóbb az emberinél, nevezetesen tisztábban látják a célokat, kivált a végcélt és a kínálkozó eszközöknek alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, s mivel a test és az anyagvilág kísértései nem vetnek akadékot célirányos törekvéseiknek: akaratuk az emberinél sokkal nagyobb erővel, állhatatossággal és következetességgel irányul a jóra, és különösen a végcélra, sokkal kevésbé hozzáférhető a változásnak és nevezetesen a bűnnek…

3. Az angyalok tettereje, hatalma érvényesül az anyagvilágban, az emberrel szemben és a tiszta szellemek világában.

a) Az angyalok képesek az anyagvilág erőit és tömegeit mozgósítani bizonyos célok és hatások elérésére; mégpedig sokkal nagyobb arányokban, mint az ember: nagyobb tömegeket nagyobb távolságra tudnak vinni; több erőt gazdagabb és meglepőbb kombinációkban tudnak mozgósítani (ebből magyarázhatók meg a bukott angyalok látszólagos csodatevései)…Ezt a tényállást α) elárulják egyes angyal-csoportok nevei is: erősségek és hatalmasságok. Ez a hatalmuk különösen nagy arányokban mutatkozik, mikor végrehajtják Isten büntető ítéleteit. De β) az elme is következteti az angyalnak magasabb szellemiségéből. Hisz az ember technikai teljesítményei is kézzel-foghatóan mutatják, hogy a gondolat, a szellem hasonlíthatatlanul erősebb az anyagnál. Az ember csak szelleme, azaz esze és akarata által tud úrrá válni a nála sokkal erősebb állatok és a természet erői fölött, amennyiben az adott természeti erőket és törvényeket kombinálja, és határozott célokra irányítja. Az angyaloknak ez a hatalma azonban természetesen nem korlátlan: mindig bizonyos térre van korlátozva, s a teremtés és az igazi csodatevés határáig nem érhet el.

b) Az angyalok tudnak hatni az embernek nemcsak a testére (ez ugyanis benne van az anyagvilág fölötti hatalmukban), hanem a lelkére is…

c) A szellemi világban az angyalok mindenekelőtt képesek gondolataikat közölni…

 

37. §. A bukott angyalok.

 

Az angyalok egy része a próbát nem állta meg, és végleg elfordult Istentől.                                             Hittétel

A bukott angyalok bűne a kevélység volt.                                                                                     Teológiailag biztos

A bukott angyalok nyomban a bűn után visszavonhatatlanul a kárhozatra jutottak.                                            

                                                                                                                                                              Teológiailag biztos

 

3. A bukott angyalok üdvtörténeti szerepe.

Az ős- és az eredeti bűn következtében a sátánnak és angyalainak bizonyos hatalma van az emberek fölött. Hittétel

…A sátán uralmának tartalma abban áll, hogy a sátán és az ő serege Isten engedelméből a végítéletig Isten országának ellenére dolgoznak:

1. A sátán képviseli a rideg, egyoldalú igazság-szolgáltatást az ember rovására. Kíméletlenül sürgeti, hogy teljesedjék az emberen az Istentől való elfordultságnak és a magukra álló teremtmények zsarnokságának egész tragikuma. Ennek szellemében betegséget és halált osztogat, mint a bűnnek zsoldját: „Hogy a kijelentések nagysága kevéllyé ne tegyen, adatott nekem az én testem ösztöne (valószínűleg igen alkalmatlan betegség), a sátán küldötte, hogy zaklasson (görögül: pofozzon) engem”. Az Üdvözítő szerint minden betegség a sátán köteléke, amennyiben ti. általában súlyosan gátolja a lélek összeszedettségét és magasabb célra irányulását, s csak a legnehezebb erénnyel, a türelemmel való győzésnek enged teret.

2. Ahol tehetik, a sátán és csatlósai akadékot vetnek az Isten országának, Krisztus igazsága terjedésének, és terjesztik a bálványimádást.

3. Kivetik hálóikat Isten országának tagjaira. Nevezetesen a) gáncsvetéssel, alkalmatlankodással nehezítik kötelességteljesítésüket. b) Bűnre csábítanak, és nem egyszerűen kísértenek: „Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségtek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresvén, kit elnyeljen; kinek erős hittel álljatok ellen.” De azért távolról sem minden kísértés az ördögtől való. c) Megszállják az embert, azaz úgy hatalmukba kerítik, hogy Isten-káromló, Krisztus-ellenes tevékenységüknek készséges eszközévé válnak a megszállottak (vagy csak a testet, vagy a lelket is, de az önálló értelmi és akarati tevékenységnek némi teret engedve, vagy pedig azt is teljesen a hatalmukba kerítik). Hogy a gonosz lelkek képesek embert megszállni, következik a hatalmukról mondottakból (304. lap, 35. §. 3.); hisz ezt a természetükkel velejáró hatalmukat nem vesztették el. Az ördöngösség ténye pedig kétségtelen az Üdvözítő tanúságából: ő maga űzött ördögöket, a megszálló lelkekkel szót váltott, tanítványainak hatalmat adott ördögűzésre. Hogy pedig az ördöngösségek újabb időben ritkábbak, annak okai: α) Az Üdvözítő föllépése a történelem nagy fordulója. Az erkölcsi jó és rossz harcának e döntő fordulóján Isten nagyobb teret engedett nekik, hogy nyilvánvalóbb legyen tehetetlenségük és az Üdvözítő ereje. β) Ha a gonosz lelkek még ma is oly gyakran és szembetűnően jelentkeznének, mint hajdan, a racionalista liberalizmust, saját országuk fő támaszát maguk döntenék meg, amennyiben természetfölötti hitet fakasztanának. γ) A természetismeret haladtával ma egyszerűen betegségnek minősül nem egy jelenség, melyet a régiek ördöngösségnek tartottak.

4. Olykor rendelkezésére állnak az embereknek bizonyos csodaszerű jelenségek előidézésére (rejtett dolgok nyilvánítására vagy csodaszerű tettek véghezvitelére: a jövendölés és a csoda karizmájának fonákja). E bűbájosság lehetősége adva van a tiszta szellemek képességeiben, a ténylegességről pedig a Szentírás tanúsága kezeskedik. – Nem annyira nyilvánvaló, hogy boszorkány-mesterség is lehetséges. Itt ugyanis bizonyos jelekre mindig be kellene következnie a bukott angyaltól végbevitt csodaszerű jelenségnek. De az angyalnak általában és a bukott angyalnak különösen korlátolt tevékenységi köre van, és ezért nem valószínű, hogy az ördög észrevegyen minden őt hívó jelet, és arra megjelenjen, ha volna is rá kedve (ami valószínű), és ha Isten meg is engedné (ami már kevésbé valószínű). Már ezért is igen kevés valószínűsége van annak a nézetnek, hogy az ún. spiritiszta jelenségek közvetlenül a gonosz lelkektől valók. Persze még kevésbé lehet arra gondolni, hogy a spiritiszták hívásaira jó másvilági lelkek jelennek meg. Ezt kizárja a spiritiszta kijelentéseknek sokszor kinyilatkoztatás-ellenes jellege és tartalma. Aztán pedig a jó lelkeknek nem érdekük, hogy az igaz hit világosságát öldöső, a katolikus tárgyilagosságot és egyházi tekintély-tiszteletet romboló okkultizmus és vallási szubjektívizmus terjedjen. A szellemi lény fogalmával is nehezen egyeztethető össze, hogy megidézhető, vagyis emberi kény szerint mintegy dróton rángatható.

A bukott angyalok hatalmát azonban Isten pontosan kimérte. Mindenekelőtt elmozdíthatatlan időhatárt szabott: amint üt az ítélet órája, megszűnik a sátánnak és csatlósainak aknamunkája Isten országa ellen. Akkor a gonoszság hatalmainak közös érdekből alakult és ideig-óráig fönnálló egységes frontja teljesen fölbomlik; akkor majd kitűnik, hogy az Istentől elfordult vak önzésre és ellenségeskedésre nem lehet országot építeni. Tehetetlenség kifelé és emésztő viszály befelé: ez az Istentől elpártoló valamennyi szellemnek és szellemi irányzatnak közös sorsa. – Azonban ez időpont előtt is a gonosz lelkek tevékenységének szoros határai vannak: a természet törvényei, az emberi szabad akarat (e két bástyát semmiféle teremtmény nem tudja áttörni); a jó angyalok hatalma; mindenekfölött azonban Krisztus ereje, mely a sátán uralmát elvben már megdöntötte: „Most van az ítélet a világ fölött; most e világ fejedelme kivettetik”. Az Üdvözítő ördögűzései ennek az elvi diadalnak gyakorlati kezdetét jelentik; a tanítványoknak és az Egyháznak adott ördögűző hatalom pedig jelképezi és biztosítja azt a világtörténelem végéig. Fölvértezve az Úr Krisztus kegyelmével, hittel és imádsággal, minden keresztény sikerrel megállhat velük szemben.

Konkrét esetek megítélésénél nem szabad szem elől téveszteni, hogy amint a jó angyalok működése bele van szőve Isten rendes gondviselő tevékenységének folyásába, ugyanígy a bukott angyalok szerepe is bele van állítva az ellenőrizhetően, törvényszerűséggel működő „mysterium iniquitatis” rendszerébe. S amint a jó angyalok működésüket és jelenlétüket csak ritkán, főként a gondviselés rendkívüli megnyilvánulásaiban árulják el, ugyanígy a gonosz angyaloknak közvetlen jelenléte és tevékenysége rendkívüli; tehát ritka és átlag szembetűnő. A rendkívülit és ritkát azonban a hittudósok útmutatása szerint általában nem szabad könnyen föltételezni és mindenütt sejteni, hanem bizonyítani kell. Ezért az ördögi hatásra gyanús esetekben is természeti okokra kell gondolni, míg az ellenkezőre súlyos ok nincs.

A régieknek sokszor túlzó ördög-szimatolása épp annyira szélsőség, mint sok modernnek ördög-iszonya. A katolikus igazság a középen van: A gonosz szellemek beavatkozása lehetséges; meg is történik nem egyszer, de mindig megfelelő természeti és természetfölötti megokolással. Sok modernnek ördög-iszonya és -tagadása onnan van, hogy (teljesen alaptalanul) azonosítják a katolikus ördög-hitet a pogány démonologiával, mely személyesítette és ördögökként kezelte az ellenséges természeti és lelki hatalmakat; ami természetesen a mai kritikai világnézet előtt nem állhat helyt. Mások azonban csak azért nem akarnak tudni az ördögről, amiért az örök kárhozatot is tagadják. Mindkét tagadó csoport figyelmen kívül hagyja, hogy a katolikus tan szerint az ördögök Istentől elfordult, bűnbe merült szellemek, akiknek erkölcsi magatartása igazolja létezésüket. Egyébként a tény-kérdés a következetes gondolkodó számára meg van oldva azzal, hogy az Üdvözítő tanítása ebben a pontban teljesen világos és határozott.

 

B.) Schütz. Katolikus hittan. 1939.

 

11. §. Az angyalok.

Istennek legjelesebb teremtményei az angyalok és a földön az emberek. Az angyalok szellemek, akiknek értelmük és szabad akaratuk van, de testük nincsen (ha láthatólag megjelentek a földön, csak látszat szerint öltöttek testet)…

2. Az angyalok mind jók voltak, mikor Isten megteremtette őket. Merő szellemi természetüknél fogva sokkal kiválóbbak voltak, mint az ember; kiválóbb volt értelmük, mert többet és jobban ismertek, mint az ember (pl. látták az Istent), és kiválóbb volt tetterejük, mert olyat is meg tudtak tenni, amit az ember nem tehet meg…

A kiváló értelem és tetterő mellett az angyalok részesek voltak Isten kegyelmében, vagyis Isten erőt adott nekik hozzája oly hasonlóvá lenni, amennyire teremtmény csak lehet, és így a lehető legteljesebb boldogságban élhettek. Hogy azonban ezt a teljes boldogságot kiérdemeljék, az Úristen próbára tette őket. Miben állott a próba, azt a Szentírás nem mondja meg. Csak az bizonyos, hogy sokan nem állották meg, vagyis az angyalok nem maradtak mind jók, hanem sokan vétkeztek, s azért a pokolra jutottak. Ezeket ördögöknek vagy gonosz lelkeknek nevezzük.

A Szentírásból lehet következtetni, hogy ezeknek bűne a kevélység volt: olyanok akartak lenni, mint az Isten, s nem akarták elismerni, hogy tőle függnek. Büntetésük az lett, amit maguk akartak: Istent kizárták lelkükből, és így kiestek Isten bírásából, vagyis a kárhozatra jutottak…

4. A gonosz lelkek gyűlölik az Istent, s azért minket is gyűlölnek és irigykednek ránk; ezért rosszra csábítanak, és a kárhozatra akarnak juttatni. De a hitnek erejével, vigyázattal és imádsággal diadalmaskodhatunk az ördögnek és szolgáinak, a gonosz embereknek minden támadása fölött.

A gonosz szellemek ti. természeti képességeiket nem vesztették el, s azért van némi hatalmuk a természet és az emberek fölött, nevezetesen megvan bennük az a képesség, hogy az embernek érzékeire hassanak, és őt megkísértsék. Sőt, képesek az embert egészen megszállni; különösen Krisztus Urunk idejében volt sok ördöngös. Gonosz emberekkel képesek szövetségre lépni és őket csodaszerű dolgok végbevitelére segíteni. Mindazáltal a gonosz lelkek is teljesen Isten uralma alatt állnak. Krisztus Urunk megtörte hatalmukat, az Egyház exorcizmusai pedig Krisztus erejével távol tartják káros befolyásukat az emberektől és a dolgoktól. „Most e világ fejedelme, a sátán kivettetik” (Jn 12,31).

 

C.) A Katolikus Egyház Katekizmusa. 1994.

 

Az angyalok bukása

391 Annak hátterében, hogy ősszüleink az engedetlenséget választották, ott áll a kísértő szava, amely szembehelyezkedik Istennel, és ezek a szavak – az irigység folytán – az embert a halálba taszítják. A Szentírás és az Egyház hagyománya ebben a létezőben egy bukott angyalt lát, akit Sátánnak vagy ördögnek nevez. Az Egyház tanítja, hogy ez kezdetben jó angyal volt, Isten teremtménye. „Az ördögöt pedig és a többi démonokat Isten teremtette természetük szerint jóknak, és ők maguktól váltak gonosszá”.

392 A Szentírás beszél ezeknek az angyaloknak bűnéről is. Ez a bukás a szellemi teremtmények szabad elhatározásával történt, ők végérvényesen és visszavonhatatlanul elutasították Istent és az ő országát. E lázadásra történik utalás a kísértő szavaiban, amelyekkel az ősszüleinkhez fordult: „Olyanok lesztek, mint az Isten” (Ter 3,5). Az ördög „bűnös kezdettől fogva” (1Jn 3,8), „a hazugság atyja” (Jn 8,44).

393 Az angyalok választásának jellege az, hogy visszavonhatatlan, ám ez nem a végtelen isteni irgalom gyengeségére mutat, hanem arra, hogy ők olyan bűnt követtek el, amely megbocsáthatatlan. „Bukásukat nem követhette bűnbánat, ahogy az ember halála után sincs lehetőség a bűnbánatra”.

394 A Szentírás állítja annak rombolni akaró befolyását, akit Jézus úgy hív, hogy „gyilkos kezdettől fogva” (Jn 8,44), aki megkísérelte Jézust is eltéríteni attól a küldetésétől, amit az Atyától kapott. „Az Isten Fia azért jelent meg, hogy szétrombolja a Sátán művét” (1Jn 3,8). Művében pedig a következményét illetően a legsúlyosabb az volt, hogy hazug módon az embert az Istennel szembeni engedetlenségre csábította.

395 A Sátán hatalma azonban nem végtelen. Ő nem több, mint teremtmény. Hatalmában áll mindazt megtenni, amit a tiszta szellem megtehet, de mindig csak teremtmény marad, nem tudja feltartóztatni Isten országának épülését. Bár a Sátán a világban Isten ellen és az ő Krisztusban fennálló országa ellen ténykedik, bár tevékenykedésének súlyos következményei vannak mind az egyes ember, mind az emberi közösségek életében – mivelhogy szellemi létező, és közvetlenebbül hat, mint a fizikai természet –, de tevékenykedését az isteni gondviselés engedte meg, amely az ember és a világ történelmét erőteljesen és gyengédséggel irányítja. Nagy titok az, hogy Isten miért engedi meg a Sátán tevé­kenykedését, de „mi tudjuk, hogy az istenszeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28).

„De szabadíts meg a gonosztól”.

2851 Ebben a kérésben a Gonosz nem elvont fogalom, hanem egy személyt, a Sátánt jelenti, azt az angyalt, aki fellázadt Isten ellen. A „diabolosz”, a „szerteszéthányó, össze-vissza dobáló” keresztezi Isten tervét és „üdvössége művét”, amely Krisztusban beteljesedett.

2852 „Kezdettől fogva gyilkos, hazug és a hazugság atyja” (Jn 8,44), „a Sátán, aki tévútra vezeti az egész világot” (Jel 12,9), a bűn és a halál által lépett a világba, és az ő végleges bukásával „szabadul meg a bűntől és a haláltól” az egész teremtés. „Tudjuk, hogy aki az Istentől való, nem vétkezik, mert az Istenből született ereje megóvja, és a gonosz nem keríti hatalmába. Tudjuk, hogy mi Istentől vagyunk, és hogy az egész világ a gonosz hatalmában van” (1Jn 5,18-19).

Az Úrnak, aki elvette bűneiteket és megbocsátotta hibáitokat, módjában van titeket megvédeni és megőrizni a titeket támadó Sátán cselszövései ellen, azért, hogy az ellenség, akinek az a szokása, hogy hibát okozzon, ne vegyen erőt rajtatok. Aki Istenben bízik, nem fél az ördögtől. „Ha Isten velünk, ki van ellenünk?” (Róm 8,31).

 

D.) Denzinger–Hünermann. 2004.

Konstantinápolyi Zsinat. 543.

DH 411

9. kánon. Ha valaki azt mondja vagy gondolja, hogy időleges a démonok és a gonosz emberek vezeklése, és annak valamikor a jövőben vége lesz, vagy helyreállítása és megújítása lesz a démonoknak és a gonosz embereknek, legyen kiközösítve.

 

I. Braga-i Zsinat. 561. május 1.

DH 457

7. Ha valaki azt mondja, hogy a gonosz lélek korábban nem Isten által teremtett (jó) angyal volt, és nem Isten alkotása volt a természete, hanem azt mondja, hogy a káoszból és az őshomályból emelkedett ki és nincs szerzője, hanem ő maga a rossz elve és a megtestesült rossz…: legyen kiközösítve.

8 Ha valaki azt hiszi, hogy a világban a teremtmények bizonyos részét a gonosz lélek teremtette…: legyen kiközösítve.

9. Ha valaki azt hiszi, hogy az emberi lelkeket és testeket a végzetszerű csillagképek befolyásolják, amint a pogányok…állították: legyen kiközösítve.

 

E.) Bányai. Dogmatikai előadások. 2005.

 

IX. Az angyalok teremtése

A kereszténységen belül hosszú ideig nem merült fel jelentős angyaltagadó tévtanítás. – A liberális protestánsok az angyalokat csupán az isteni gondviselés költői kifejezésének tekintik. Bultmann is tagadja az angyalok és ördögök létét.

 

1./ Vannak angyalok, akiket Isten az idő kezdetén teremtett.                                              Hittétel                 243

     Az angyalok az emberi léleknél tökéletesebb szellemi lények.                                      Hittétel

     Az angyalok tiszta szellemek.                                                           Teológiailag biztos igazság.                 246

     Az angyalok tudása                                                                                                                                                 247

Szent Tamás /I,55,1,c/: „…Egyedül isten ismer mindent lényegénél fogva, Az angyal pedig lényegénél fogva nem ismerhet meg mindent, hanem szükséges, hogy értelmét tökéletesítse némely fogalom a dolgok megismerésére…”

                     /I,55,2,c/: „…Az angyalok értelmességük tökéletességét értelmi kiáradás útján érik el, amely által Istentől a megismert dolgok fogalmait kapták az értelmes természettel együtt…”

                     /I,56,1,c/: „…Az angyal pedig, minthogy nem anyagi, egy bizonyos önállóan létező forma, és ezáltal ténylegesen értelmes /érthető?/. Ebből következik, hogy önmagát a maga formája által ismeri meg, amely /tudniillik a forma/ az ő lényege.”

                     /I,56,2,c/: „…Más természeteknek, mind a szellemieknek, mind a testieknek fogalmát csak értelmi képük útján kapta, hogy tudniillik ezen beléje adott fogalmak útján ismerje meg mind a testi, mind pedig a szellemi teremtményeket.”

                     /I,56,3,c/: „…Minthogy az Istennek a képe magában az angyal természetében van az ő lényege /tudniillik az angyal lényege/ által bevésve, az angyal megismeri Istent, amennyiben az angyal Isten képmása. De nem látja Isten lényegét, mert semmiféle teremtményi képmás sem elégséges az isteni lényeg bemutatására…”

    Az angyalok tevékenysége                                                                                                                                     248

Szent Tamás /I,111,1,c/: „…Az emberi értelem nem képes az érthető igazságot önmagában felfogni…, és ezért az angyalok az emberek számára az érthető igazságot érzékelhető képek alakjában adják elő…”

                     /I,111,2,c/: – A fejezet címe: Vajon az angyalok meg tudják-e változtatni az ember akaratát? – „Az akarat kétféleképpen változhat meg. Egyik mód: belülről. És így… egyedül Isten tudja megváltoztatni az akaratot. Más módon változik az akarat kívülről… És így…az angyal és az ember indíthatja az akaratot rábeszélés útján…De ezen a módon kívül másképpen is változik az ember akarata kívülről jövő hatás útján, tudniillik ha az érzékek vágyódása terén vonzás lép fel. És így az angyalok is, amennyiben fel tudnak ébreszteni ilyen szenvedélyeket, meg tudják változtatni az emberi akarást. De nem szükségszerűen: mert az akarat mindig szabad marad abban, hogy beleegyezzen vagy ellenálljon a szenvedélynek.”

                     /I,107,1,c/: „…Azáltal pedig, hogy az angyali értelem fogalmát arra rendelik, hogy a másik előtt kinyilvánuljon magának az angyalnak akarata által, az egyik angyal értelmének fogalma beviláglik a másiknak: és így beszél egyik angyal a másikkal. Ugyanis semmi más mással beszélni, mint az értelem fogalmát feltárni a másik előtt.”

    Az angyalok szellemiségüknél fogva halhatatlanok.                                           Általános nézet                 249

    Az angyalok az emberhez hasonlóan Isten színelátására voltak hivatva; és ugyancsak az emberhez hasonlóan a megszentelő kegyelemben részesültek.                                                                                                      Teológiailag biztos                 250

2./ Természetfeletti állapotuk véglegesülése előtt az angyaloknak próbát kellett kiállniuk

     A bukott angyalokra nézve                                                                                Teológiailag biztos                 252

     A jó angyalokra nézve                                                                                               Általános nézet

A tétel értelme: Isten azt kívánta, hogy szabadon működjenek közre a nekik adott természetfeletti cél: Isten színelátásának elnyerésében. A próbatétel tehát lehetőség szabad választásra természetfeletti hivatásukat illetően.                                                                                                                                                                                            

3./ Az angyalok egy része a próbát megállta, és nyomban Isten színelátására jutott, másik része a próbát nem állta meg és így örök kárhozatra jutott.                                                                                                                                 Hittétel                 253

A tétel értelme: Egy részük természetfeletti hivatását szabadon elfogadta; más részük ugyanezt szabadon visszautasította, Ennek megfelelően alakult az örök sorsuk.

Szentírás a jó angyalokról:

Iz 6,2-3: „Szeráfok lebegtek fölötte, mindegyiknek hat-hat szárnya volt. – És harsány hangon mondogatták egymásnak: „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!”

Mt 18,10: „…angyalaik az égben szüntelen látják mennyei Atyám arcát.”

Szentírás a rossz angyalokról:

2 Pét 2,4: „Mert az Isten az angyaloknak sem kegyelmezett, amikor vétkeztek, hanem az alvilág sötét mélyébe taszította őket, hogy maradjanak őrizetben az ítéletre.”

Júdás 6: „Az angyalokat is, akik nem becsülték meg méltóságukat, elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincsekben, sötétben tartja.”

A Szenthagyomány tud mind a jó, mind a rossz angyalok próbát követő sorsáról.

A teológiai megfontolás: /Szent Tamás:/

A jó angyalokról /I,62,4,c/: „…A végső boldogság pedig meghaladja mind az angyali, mind az emberi természetet…Ebből adódik, hogy mind az angyal, mind az ember boldogságát kiérdemelte /tudniillik természetfeletti érdemmel, amely inkább az Isten adománya/.

A jó és rossz angyalokról /I,64,2,c/: „…Szokás azt mondani, hogy az ember akarata hajlamos az ellenkezőre a választás előtt és után, viszont az angyal szabad akarata képes két ellenkező irány felé hajolni a választás előtt, de nem utána. – Így tehát a jó angyalok is mindig az igaz volthoz ragaszkodva megszilárdultak abban; a rossz angyalok pedig, amikor vétkeznek, meg vannak átalkodva a rosszban.”

A rossz angyalokról /I,63,6,c/: „E körül két vélemény van, de valószínűbb és jobban összhangban van a szentek tanításával, hogy az ördög mindjárt a teremtése utáni pillanatban vétkezett.” /I,64,3,c/: „Azt kell mondanunk, hogy bennük /az ördögökben/ van fájdalom. Meg vannak fosztva attól a boldogságtól is, amelyre természetszerűen vágyakoznak; és sokban közülük meg van fékezve a gonosz akarat.”

Megjegyzés: Az angyalok bűne a kevélység volt.

5./ Az ős- és az áteredő bűn következtében a bukott angyaloknak /ördögöknek/ bizonyos hatalmuk van az emberek fölött. Hittétel                                                                                                                                                                                 260

A tétel értelme: Isten megengedi, hogy a bukott angyalok akadályokat gördítsenek az ember elé természetfeletti hivatása útján. – Ilyen tevékenység pl. a bűnre csábítás, az ördögi megszállás /Mt 13,19; Jn 13,2; Mt 12,28/. A bukott angyaloknak ez a tevékenysége az utolsó ítéletig tart /Júdás 6/.

Szentírás:

1 Pét 5,8: „Ellenségtek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el.”

Mt 13,25-39: „Amikor szolgái aludtak, jött az ellensége és konkolyt szórt a búza közé, aztán elment. A vetés szárba szökött és kalászt hányt, de a konkoly is felütötte a fejét… Honnét került hát bele a konkoly?...– Ellenséges ember műve…Hagyjátok, hadd nőjön mind a kettő az aratásig. Aratáskor majd szólok az aratóknak. Előbb a konkolyt szedjétek össze, kössétek kévébe és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe…a konkoly pedig a gonoszság fia. Az ellenség, aki veti, a sátán…Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is.”

Ef 6,12: „Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.”

Szenthagyomány: A Szent Atyák sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel már a II. századtól kezdve.

Teológiai megfontolás. Szent Tamás /I,114,3,c/: Közvetve ugyan az ördög oka minden bűnünknek, mert ő sarkalta bűnre az első embert, akinek bűnéből bizonyos hajlam származott az egész emberi nemre minden bűn felé…Közvetlenül pedig…az ördög nem oka minden bűnnek, mert nem minden bűnt az ördög sugallatára követnek el, hanem némelyeket a szabad akaratnak és a testnek elesettsége következtében tesznek.

 

*

 

1870~. ç 2003. Jáki Szaniszló. Newman kihívása. 174-175.

„Az Igazság ellensége” kifejezés valódi keménysége akkor kerül központba, ha a Sátánnak, mint ennek az ellenségnek bibliai leírására gondolunk. Newmant nem döbbentette volna meg, ha erről kellett volna beszélnie. Emlékeztetett volna a világ és az Egyház közötti ellentétre, amit az előadásokban fogalmazott meg. Ott sokat magyarázta a tényt, hogy a világ nem hisz a pokolban, „köp rá, utálja, még a nevét, meg a fogalmát is átkozza. Ami pedig az ördögöt illeti, abban sem hisz”. Az Egyház azonban „látja az ellenséget, sőt megvan a harctere is, de ezzel szemben a világ vak; a tulajdonképpeni harcmező az ember szíve, az igazi ellenség pedig a Sátán”.

 

1988. Wiltgen. A Rajna a Tiberisbe ömlött. 100-101.

Meyer chicagói bíboros megállapította, hogy a {A laikusokról szóló} szöveg „nem megfelelő és nem realista”, mert elhanyagol két alapvető tényt. A tervezetnek – ahelyett, hogy csak Isten népének kegyelmeiről, adományairól és privilégiumairól beszél – azt is hangsúlyozni kellene, hogy „a bukott emberi nem tagjaként mindannyian bűnösök vagyunk”, és hogy „az Egyházba lépés után is tudatában maradunk saját gyengeségünknek, és többször is elszenvedjük a bűnbeesést”. A jó keresztény élet nehézségei – mondta a bíboros – belső és külső forrásokból is táplálkoznak. A belső forrás az ember bukott természetéből eredő rosszra való hajlam, a tényleges bűnbeeséssel együtt. A külső forrás a Sátán, amint ez világosan kiderül a Szentírásból. (Meyer bíboros ezzel azon kevés zsinati atyák közé tartozott, akik említést tettek a Sátánról.)

 

1990. Joseph Ratzinger (és Vittorio Messori). Beszélgetés a hitről. (Azok a végső valóságok. 118-127.)

118-120.

(…) nincs az ördögnél jobb téma, hogy azonnal felébresszük egy szekularizált társadalomban a tömegkommunikációs eszközök dühödt háborgását.

Nehezen lehet elfelejteni azt a hatalmas, sokszor ironikus, néha dühöngő visszhangot, amit VI. Pál pápa szavai keltettek az 1972. november 15-i általános kihallgatáson. A pápa ekkor beszédében visszatért az előző év június 29-én, a Szent Péter-bazilikában tett nyilatkozatára. Ott az Egyház akkori állapotára célozva mondta:

„Az az érzésem, hogy egypár repedésen keresztül a Sátán füstje hatolt be az Isten templomába.”

És még hozzáfűzte:

„Ha az emberek ezen ellenségének a neve az Evangéliumban annyiszor jön Krisztus ajkára”, korunkra vonatkoztatva, ő, VI. Pál hiszi, hogy „valami természetfeletti és természetellenes tört be a világba, pontosan azért, hogy tönkretegye és megfojtsa az egyetemes Zsinat gyümölcseit, megakadályozza az Egyházat abban, hogy örömhimnuszt énekeljen, azáltal, hogy kételyt, bizonytalanságot, kérdésességet, nyugtalanságot és elégedetlenséget hint el.”

Már ezekre az első hangokra az egész világon tiltakozó mormolások feleltek. Ez a tiltakozás aztán hónapokon keresztül tartott az egész világ tömegkommunikációs eszközeiben VI. Pál 1972. november 15-én mondott szavaival kapcsolatban. A pápa ezt mondotta:

„A világban lévő rossz a démonnak, ennek a sötét, ellenséges ügynöknek alkalom is a beavatkozásra, de eredménye is a beavatkozásának, az egyes emberben is és a társadalmakban is. A bűn nem egyszerűen valami lemaradás, hanem élő személy, lélek, romlott és romlasztó. Rémítő valóság. Titokzatos és aggasztó. Aki elutasítja létének elismerését, az kilép a bibliai és egyházi tanítás keretei közül. Az azonban még inkább, aki önálló elvet csinál belőle, olyat, akinek az eredete, mint egyébként minden más teremtményé, {szerinte} nem megy vissza Istenre. Vagy még inkább az, aki csak álvalóságnak tartja, a magunk nyomora ismeretlen okai képletes és fogalmi megszemélyesítésének.”

VI. Pál, miután szavait egy csomó bibliai idézettel támasztotta alá, így folytatta:

„A démon az első számú ellenségünk, a kifejezett kísértő. Tudjuk, hogy ez a sötét és zavart keltő lény valójában létezik, és cselekszik is. Csalfa kikezdője az ember erkölcsi egyensúlyának. Álnok varázsló, aki az érzékek, a képzelet, a vágyak, az utópista logika és a rendezetlen társadalmi viszonyok révén belénk tud furakodni, hogy eltévelyedéseket hozzon létre bennünk…”

A következőkben a pápa felpanaszolta, hogy elégtelen az a figyelem, amit korunk teológiája ennek a kérdésnek szentel.

„Igen fontos a katolikus hitnek az a fejezete, amely a démonról szól, valamint arról a befolyásról, amit kifejthet. Ezt újra kellene tanulmányozni, pedig manapság alig foglalkoznak vele.”

Ezzel a témával kapcsolatban szót emelt a Hittani Kongregáció, hogy megvédje a pápa által is megerősített tant (1975. júniusi iratában): „Az ördögről szóló megállapítások a keresztény lelkiismeret vitathatatlan tételeit képezik.” Ha „a Sátán és az ördögök léte nem is volt soha dogmatikai nyilatkozat tárgya”, ez azért van, mert minden ilyesmi feleslegesnek tűnt. Magától értetődő volt ez a hit „az Egyház állandó és egyetemes hite révén, mely a legsúlyosabb alapra, Krisztus tanítására támaszkodott, valamint átélt hitének konkrét kifejezésére, a liturgiára. Mert ez mindig hangsúlyozta az ördögök létét, és azt a fenyegetést is, amit jelentenek.”

Egy évvel halála előtt VI. Pál újból vissza akart térni erre a témára, ismét egy általános kihallgatás alkalmával:

„Ne csodálkozzunk azon, hogy a társadalom bomlik, amikor a Szentírás határozottan figyelmeztet bennünket, hogy az egész világ a gonosz hatalma alatt van (a szó megminősítő értelmében), akit maga a Szentírás nevez evilág fejedelmének.”

A pápa szavaira minden alkalommal dühös tiltakozás volt a felelet. És csodálatosképpen épp olyan újságok és olyan kommentátorok részéről, akik a hitet a maga egészében elutasították. Miért volt tehát fontos a számukra ennek a hitnek egyik részletkérdése? Ezzel kapcsolatosan a gúny még érthető lett volna, de mire volt jó a dühük?

121-122.

Ratzinger folytatja: „Akármit mond is néhány felületes teológus, az ördög a keresztény hit számára egy, bár titokzatos, de nagyon is valóságos jelenlét. Személyes és nemcsak jelképszerű, hatalommal bíró valóság, ahogyan az Újszövetség nevezi (ismételten hivatkozva a létére): „evilág fejedelme”. Valami rosszindulatú és emberfeletti szabadság, amely szemben áll Isten szabadságával. Igazolja ezt a történelem reális tanulmányozása, az egyre megújuló kegyetlenségek mélységeivel, amit nem lehet egyszerűen csak magával az emberrel megmagyarázni. Az ember egyesegyedül nem képes a Sátánnal szembeszállni, de azért ez nem egy másik isten. Jézussal egyesülve biztosak lehetünk a győzelemben. Krisztus, a „közeli Isten” rendelkezik azzal az erővel és akarattal, ami megszabadít minket: ezért valóban „jó hír” az Evangélium. Ezért is kell őt továbbra is hirdetnünk a félelemnek és a szabadság hiányának azokon a vidékein, amiket a nem-keresztény vallások uralnak. S még tovább megyek: a modern Nyugat ateista kultúrája is a kereszténységnek köszönhetően él, mert az szabadította meg a démonoktól való félelmétől. De ha kialudna a kereszténységnek ez a megszabadító világossága, a világ minden tudománya és technológiája mellett újból visszahullana abba a félelembe, ami a lét titokzatos és kiismerhetetlen arcából árad. A sötét erők visszatérésének ilyen jelei a szekularizált világban terjedő sátán-kultuszok.

Kötelességünk hangsúlyozni, hogy ilyesféle megnyilatkozások bizony szerepelnek az Egyház hagyományos tanításának keretében. A II. Vatikáni Zsinat például tizenhét alkalommal említi a „sátánt”, a „démont”, a „gonoszt”, a „sötétség hatalmát”, az „őskígyót”, az „evilág fejedelmét”. S ezekből legalább öt esik a Gaudium et spes-re, az egész Zsinat „legoptimistább” szövegére. (…)”

 

1992. Jáki Szaniszló. Az Ország kulcsai. 147.

(…) mit mondott Newman az Antikrisztus fondorlatairól. Ennek jelei, „lehet, hogy nem véres üldözés és halál, hanem erő és ravaszság; nem csodák, meglepő természeti jelenségek, hanem emberi ügyesség, emberi eredmények a Gonoszlélek szolgálatában. A Sátán alkalmazhatja a csábítás még aggasztóbb fegyvereit is: ő maga elrejtőzhet, és megkísérelheti kis dolgokban elcsábítani a keresztényeket, nem mind egyszerre, hanem csoportokat, kis lépésekben eltávolítani a helyes állásponttól….A sátáni módszer a bomlasztás és a megosztás, a keresztények fokozatos kimozdítása és leválasztása az erőt adó szikláról. És ha tényleg lesz üldözés, majd akkor lesz, amikor mi, a keresztény világ tagjai, valamennyien megosztottak és megfogyatkozottak leszünk, szakadásoktól meggyöngítetten, közel az eretnekséghez. Amikor majd teljesen e világra bízzuk magunkat, hozzá fordulunk védelemért, feladjuk függetlenségünket és ellenállásunkat, akkor törhet ránk teljes erejével a Sátán, addig és oly mértékben, ahogy Isten megengedi neki.”

{Jegyzetek. 185. old. Az ilyen meditáció úgy hat, teszi hozzá {Newman}, „mint egy kötőfék az akaratos, önző szívünkre, hogy elhiggyük, vár még üldözés az Egyházra, amely akár napjainkban is bekövetkezhet”.}

 

1994. Don Gabriele Amorth. Egy ördögűző tapasztalatai.

20.

Világosan kell ugyanis látni, hogy a rossz, a fájdalom, a halál, a pokol (vagyis az örök kárhozat, a véget nem érő szenvedés) nem Istentől származnak. Egy megjegyzés ennek igazolására. Egy nap P. Candido ördögöt űzött. Az exorcizmus végéhez közeledve ironikusan szólt a gonosz szellemhez: „Menj innen, az Úr úgyis készített neked egy jólfűtött lakást!” Mire az ördög ezt felelte: „Te nem tudsz semmit. Nem Ő (az Isten) készítette a poklot, a mi művünk az. Neki eszébe sem jutott”. Hasonló helyzetben egy ördögöt vallattam, ő is közreműködött-e a pokol készítésé­nél. Ezt válaszolta: „Mindnyájan építettük”.

23-24.

A Sátán volt az Isten kezéből származó teremtmények legtökéletesebbike, a többi angyal felett – ő úgy gondolta, minden felett, amit csak Isten teremtett – hatalommal és tekintéllyel rendelkezett. Úgy gondolta, képes felfogni Isten tervét, ám valójában nem értette, hogy a teremtés egységes terve Krisztusra irányul, és Jézus földre lépéséig nem is nyilvánulhatott meg teljes egészében. Ebből származott a Sátán lázadása, aki továbbra is az abszolút első akart lenni, a teremtett világ középpontja, szemben az Isten által megvalósított tervvel. Ebből származik törekvése, hogy uralma alá hajtsa a világot; („az egész világ a gonosz hatalma alatt áll” 1 Jn 5,19), és szolgálatába állítsa az embert az ősszülőktől kezdve, hogy neki engedelmeskedjenek Isten parancsaival szemben. Ez sikerült neki Ádám és Éva esetében, és arra számított, hogy minden más emberrel is sikere lesz, hiszen az „angyalok egyharmad része” segítette ebben, akik a Jelenések könyvének tanúsága szerint követték őt az Isten ellen való lázadásban.

Isten sohasem tagadja meg teremtményeit. Ezért a Sátán is, és vele a lázadó angyalok, bár elszakadtak Istentől, megőrizték hatalmukat és rangjukat (fejedelemségüket, trónusukat, uralmukat, hatalmasságukat…), bár ezt rossz célra használják. Nem túloz Szent Ágoston, amikor azt állítja, hogy ha a Sátán szabad kezet kapna Istentől, „közülünk senki sem maradna életben”. Mivel megölni nem tud, követőivé igyekszik bennünket tenni, hogy mi is szembeszegüljünk Istennel, ahogyan ő tette.

28.

Milyen módon száll szembe az ördög az Istennel és a Megváltóval? Úgy, hogy magának követeli azt a tiszteletet, amely az Urat illeti, és azzal, hogy gúnyt űz a kereszténység intézményeiből. Ezért krisztusellenes és egyházellenes.

28-29.

Nincsenek jó szellemek az angyalokon kívül, és nincsenek rossz szellemek az ördögökön kívül. Az elhunytak lelkei azonnal a Paradicsomba, a pokolba vagy a tisztítótűzbe kerülnek, amint ezt a két Zsinat is (a lyoni és a firenzei) kijelentette. A spiritiszta szeánszokon jelentkező elhunyt lelkek nem mások, mint ördögök.

30.

II. János Pál pápa Sátánról szóló számos beszéde közül abból idézek egy részletet, amelyet 1987. május 24-én mondott egy Szent Mihály arkangyalnak szentelt kegytemplomban:

„Az ördög elleni küzdelem, amely Szent Mihály arkangyal kiemelkedő jellemzője, napjainkban is aktuális, hiszen a Sátán ma is él és tevékenykedik a világban. Mindaz a rossz, ami a világban van, a társadalom hiányosságai, az ember következetlensége, a személy belső meghasonlottsága nem csupán az ősbűn következménye, hanem a Sátán sötét és zavart keltő tevékenységének eredménye is.”

32.

Az ördögnek van egy általános érvényű tevékenysége, amellyel minden embert egyformán zaklat, vagyis a rosszra való kísértés. Jézus is elfogadta ezt az emberi adottságot, hagyta, hogy megkísértse a Sátán. Itt nem foglalkozunk az ördögnek ezzel a gonosz ténykedésével, nem mintha nem volna nagyonis lényeges, hanem azért, mert a mi célunk most a Sátán különleges tevékenységének bemutatása, amelyet csak bizonyos esetekben enged meg számára az Isten.

44.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a Biblia is szolgál példákkal arra, hogy ugyanazokat a csodálatos dolgokat vitték végbe az Isten és az ördög. Néhány csodajelet azok közül, amelyeket Mózes Isten parancsára a fáraó előtt visz végbe, az udvari varázslók is utánozni tudnak. Ezért a puszta tény magában nem elegendő ahhoz, hogy megállapíthassuk az ilyen {ördögi hatásra utaló} jelenségek okát.

51

Az ördöngösségnek három jelét jelzi a Szertartáskönyv: idegen nyelveken való beszéd, emberfeletti erő és a titokzatos dolgok ismerete, amelyek mindig az ördögűzés folyamán, és soha nem előtte mutatkoznak.

63-69.

Hogyan kerül az ember az ördög különleges hatása alá?

– 1) Isten engedélyével. Először szögezzük le, hogy semmi sem mehet végbe a világban Isten engedélye nélkül.

– 2) Amikor az ember rontás áldozata lesz. Nem is tudom, mit hozhatnak fel mentségükre azok az egyháziak, akik azt állítják, hogy nem hisznek az átkokban. Még kevésbé tudom elgondolni, hogyan védik meg ezek a híveiket, ha ilyen problémájuk támad.

– 3) A súlyos bűn állapotában való csökönyös kitartás.

– 4) Az ördögtől megrontott személyekkel vagy helyekkel való kapcsolat. Ezzel a kifejezéssel szerettem volna összefoglalni a spiritiszta összejöveteleken való részvételt, a mágiát, a sátánkultuszt, a sátáni szektákat (amelyeknek a csúcspontja a „feketemise”) és az okkultista praktikákat, a varázslók, a boszorkánymesterek, a kártyajósok felkeresését.

–… P. Candido soha nem fáradt bele, hogy hirdesse, nem létezik fehér és fekete mágia, csak fekete mágia. A mágia minden formája ugyanis nem más, mint az ördög segítségül hívása.

73.

Olyan gyávák {az ördögök}, hogy ha azt látják: megveti őket valaki, inukba száll a bátorságuk. Nem támadnak meg mást, mint azt, akiről látják, hogy könnyedén megadja magát, és azt, akinél az Úr megengedi ezt, hogy a küzdelemben és üldöztetésben jobban kitűnjön szolgájának erénye.

75.

Nem értem annak rettegését, aki így kiáltozik: „Ördög! Ördög!”, jóllehet azt is kiálthatná: „Isten! Isten!”, s ezzel az egész poklot megfélemlíthetné. Nem tudjuk-e biztosan, hogy az ördögök egy lépést sem tehetnek Isten engedélye nélkül? Mire valók hát ezek a hiábavaló félelmek?

87.

Nyilvánvaló az ördög jelenléte bizonyos mély értelmű válaszokból is, különösen, ha gyermekek szájából hangzanak el. Egy 11 éves kisfiúnak P. Candido igen nehéz kérdéseket tett fel, amikor fény derült rá, hogy megszállta az ördög. Megkérdezte tőle: „Vannak a Földön hatalmas tudósok, nagyszerű elmék, akik tagadják az Isten és az ördög létezését. Te mit gondolsz erről?” Mire a fiú azonnal így felelt: „Méghogy nagyszerű elmék! Inkább nagyszerű tökfejek!” P. Candido hozzáfűzte ehhez, az ördögökre célozva: „Vannak olyanok, akik tudatosan, akarattal tagadják meg Istent. Mi a véleményed ezekről?” Erre a kis ördöngös talpra ugrott: „Hát ide figyelj! Vésd eszedbe, hogy mi a szabadságunkat védelmeztük ővele {az Istennel} szemben.” Az ördögűző tovább folytatta: „Akkor magyarázd meg nekem, mondd csak meg, mi értelme a szabadságunkat védelmezni Isten ellenében? Hiszen Tőle elszakadva te semmi vagy, ahogy semmi vagyok én is. Olyan ez, mintha a 10-es számban a nulla függetlenedni akarna az egyestől. Mi lenne belőle? Mire jutna vele? Isten nevében megparancsolom neked: sorold el, mire vitted magad! Rajta, beszélj!” A fiú pedig ijedten és mérgesen, habzó szájjal úgy sírt, ami felfoghatatlan egy 11 éves gyereknél, s ezt mondogatta: „Ne vádaskodj! Ne vádaskodj!”

108.

Hogyan viselkedik az ördög?

Kezdjük rögtön azzal, hogy az ördög mindenre képes, hogy fel ne fedezzék; nagyon szűkszavú és mindent elkövet, hogy elbátortalanítsa az érintett személyt és az ördögűzőt… A gonosz lélek viselkedése kiszámíthatatlan és változékony ...

109.

Általában azok, akik ördögűzőhöz fordulnak (valamilyen jó barát tanácsára, a legritkább esetben egy-egy pap iránymutatása nyomán), már végigjárták az összes orvost, kiábrándultak belőlük, és a legtöbbször már jártak valamiféle varázslónál is. A hitetlenség, vagy legalábbis a nem gyakorolt hit, amely együtt jár az Egyház hatalmas és megindokolhatatlan mulasztásaival, ezen a téren megmagyarázhatják az emberek magatartását.

110.

Az ördög nagyon változatos módon reagál az imádságokra és a parancsokra. Sokszor arra törekszik, hogy közömbös színben tűnjön fel, de valójában szenved, és egyre jobban kínlódik, amíg el nem érünk a megszabadulásig.

111.

Ami a beszédet illeti, az ördögök általában igen szűkszavúak.

112.

Ha azonban a megszállottság igen erős és az ördög magasan áll a hierarchiában (emlékeztetünk rá, hogy az ördögök megőrzik azt a rangot, amelyet angyalként kaptak: erősségek, hatalmasságok, trónusok...), akkor elképzelhető, hogy kiejtik az Isten vagy a Szűzanya nevét, szörnyű káromlásoktól kísérve.

… az ördögök tartózkodnak a beszédtől, ha pedig beszélnek, felesleges dolgokról szólnak, hogy elvonják az ördögűző figyelmét, és kitérjenek kérdései elől.

116.

Az ördög számára egy emberi test elhagyása és a pokolba való visszatérés, ahol szinte mindig ítélet vár rá, egyenlő az örök halállal, vagyis ezáltal elveszti minden eshetőségét, hogy továbbra is tevékenyen bántalmazza az embereket… Azt is elárulja néha, hogy az ördögűzés alatt rosszabbul érzi magát, mint odalent a pokolban.

118-119.

… az ördög mindent elkövet annak érdekében, hogy ne fedezzék fel jelenlétét. Ez a tulajdonsága segíthet abban, hogy megkülönböztessük az ördögtől való megszállottságot olyan pszichikai természetű bajoktól (természetesen nem elégséges hozzá), amikor az illető mindent elkövet, hogy a figyelem középpontjába kerüljön. Az ördög ezzel éppen ellentétes módon viselkedik.

133.

Az ördögűzések hatásai között kell felsorolnunk olyan bajok és betegségek gyógyulását is, amelyek olykor gyógyíthatatlanoknak tűnnek. Lehetnek ezek megmagyarázhatatlan fájdalmak a test különböző részeiben (főként a fejben és a gyomorban, mint már említettük), de lehetnek olyan pontosan meghatározható és klinikailag kimutatható betegségek is, amelyeket az orvosok nem tudnak meggyógyítani, vagy egyenesen gyógyíthatatlannak ítélnek. Az ördögnek hatalma van ilyen betegségeket kelteni.

134.

Kiket támad meg leginkább az ördög? Nem habozom kimondani: a fiatalokat. Elég, ha visszagondolunk, milyen alkalmak nyithatnak utat az ördögnek, hogy hatalmába kerítsen valakit, s ha belátjuk: a mai hit és eszmények nélküli fiatalok vannak leginkább kitéve e szörnyűséges „tapasztalatnak”…

Többször felhívták rá a figyelmemet, hogy több nőt áldok meg, mint férfit. Így van ez minden ördögűző esetében. Nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy a nők könnyebben ki vannak téve a gonosz támadásainak. A férfiak és a nők nem egyforma mértékben részesülnek e támadásokban.

135.

Maguktól az ördöngös személyektől hallottam többször is: hitük ellaposodott, imaéletük már korábban csaknem megszűnt.

136-137.

Hogyan viselkedik tehát az ördög az exorcizmus folyamán? Hadd fűzzek hozzá az elmondottakhoz még valamit. Az ördög maga szenved, és szenvedést okoz. Az a szenvedés, amit az ördögűzés során el kell viselnie, a mi képzeletünk számára megfoghatatlan. Egyszer P. Candido megkérdezte egy ördögtől, hogy van-e a pokolban tűz, és valóban éget-e? Az ördög azt felelte: „Ha tudnád, te micsoda tűz vagy számomra, meg sem kérdeznéd ezt tőlem.” Persze nem holmi földi tűzről van itt szó, amit éghető anyag meggyújtásával váltunk ki. Látható, hogy az ördög valóban megég a szent dolgokkal való érintkezéskor, ha feszülettel, ereklyékkel, szenteltvízzel kerül kapcsolatba.

Velem is előfordult már nem egyszer, hogy az ördög kijelentette nekem: az exorcizmus alatt jobban szenved, mint a pokolban. Ha pedig megkérdeztem tőle: „Hát akkor miért nem mész a pokolba?”, ezt válaszolta: „Mert nekem csak az számít, hogy szenvedést okozzak ennek az embernek.” Ebben látszik az igazi ördögi álnokság: tudja, hogy semmi előnye nem származik belőle, sőt növekszik örökre kiszabott büntetése az okozott gyötrelem miatt, mégis, tudván tudva hogy ráfizet, nem hagy fel azzal, hogy szenvedést okozzon, hogy gonosz dolgokat művelhessen.

161.

Ha közösségben élünk az Istennel, akkor az ördög és az egész alvilág félni fog tőlünk. Hacsak mi nem nyitunk számára ajtót ...

180-181.

Lehetséges, hogy az ördög felhasznál egy meghatározott személyt arra a célra, hogy nagyszámú embernek ártson; ezek a személyek magukhoz tudják ragadni a hatalmat egy nemzet fölött, vagy olykor több nemzet fölött is. Úgy gondolom, hogy korunkban ilyen emberek voltak Karl Marx, Hitler és Sztálin is. A nácik kegyetlensége, a kommunizmus borzalmai és Sztálin vérengzése valóban ördögi gonoszsággal mentek végbe. A politikától eltekintve, nem habozom azt sem kijelenteni, hogy a Sátán eszközét látom bizonyos fajta zenében és énekesekben, akik képesek hatalmas tömegekben olyan őrjöngést szítani, amely átcsaphat olykor szélsőséges erőszakba vagy pusztítási vágyba.

Vannak természetesen jobban ellenőrizhető és könnyebben gyógyítható esetek is (bár a kollektív ördöngösséget mindig nagyon nehéz megszüntetni), amikor a gonosz befolyása iskolai csoportokat, különféle közösségeket, például szerzeteseket támadott meg. Hihetetlen, milyen ügyesen képes becsapni az ördög az embereket, és a legaljasabb vétkekkel átitatni teljes embercsoportokat. Van, aki azt állítja, hogy könnyebb becsapni egy tömeget, mint egy egyedülálló embert. Bizonyos, hogy az ördög képes egészen nagy létszámú embercsoportot is megtámadni. Ezekben az esetekben azonban mindig megtaláljuk az ember cinkosságának tényezőjét, személyek szabad csatlakozását a sátáni tevékenységhez, érdekből, szokásból, karriervágyból vagy sok más lehetséges okból.

Az ördög közösségre gyakorolt befolyása az egyik legsúlyosabb dolog. Ezért is beszéltek róla különös hangsúllyal a legutóbbi pápák: VI. Pál az 1972. november 15-én, II. János Pál az 1986. augusztus 20-án mondott beszédében.

A Sátán a mi legádázabb ellenségünk, és az is marad az idők végezetéig. Ezért arra használja értelmét és hatalmát, hogy meggátolja Isten tervének érvényesülését, vagyis a mindnyájunknak szánt üdvösséget. A mi erőnk Krisztus keresztje, az Ő vére, az Ő sebei, valamint az Ő szavai és Egyháza iránti engedelmesség.

196-197.

Csak egyetlen mondatot idézek VI. Pál pápa 1972. november 15-én elhangzott beszédéből: „Elhagyja a Szentírás és az Egyház tanítását, aki nem vallja létezőnek az ördög valóságát; az is, aki {olyan} önálló létezőnek tekinti, akinek eredete nem Istentől származik, mint minden teremtményé; és az is, aki félig-valóságként kezeli, megszemélyesített fogalomként, bajaink ismeretlen okának elvonatkoztatásaként.” A későbbiekben még hozzáfűzi: „Az ördögöt és az általa az egyes személyekre, közösségekre, társadalmakra és eseményekre gyakorolt hatást tanulmányozni kellene; ez igen fontos fejezete lenne a katolikus tanításnak, amint napjainkban nem az.”

Gyakorlatilag számos egyházi személy szemszögéből ezek hiábavaló szavak; származzanak bár a Szentírásból, a hagyományból vagy a Tanítóhivataltól. Nagyon helyesen fogalmaz monsignor Balducci: „Jó volna, ha az emberek megtudnák, milyen tanításbeli válságon megy át az Egyház napjainkban!” (Il diavolo, Az ördög, Piemme, 163. oldal). Sokan kérdezték tőlem, hogyan mertem vitába szállni cikkeimben bizonyos teológusokkal, püspökökkel, ördögűzőkkel. Nem a vita volt a lényeg, csupán az igazság megvilágítása. A válság ugyanis nemcsak a tanításban érzékelhető, hanem a lelkipásztori munka területén is, ...

206.

Pontosan ezt fedezték fel a Karizmatikus Megújulás tagjai, s ezért gyakorolják a szabadító imádságokat. Ezeket az imákat pontos feltételek szerint kell végezni, de ugyanakkor nagyon hatékonyak lehetnek. Pontosan ezeknek az imádságoknak a szabályozására írta Suenens bíboros úr a Megújulás és a sötétség hatalmai (Ed. Paoline, 1982.) című könyvét, amelynek előszavát Ratzinger bíboros írta. Tőle származnak a következők: „A Karizmatikus Megújuláshoz tartozó katolikusok régebben felfedezték, hogy más felekezetekhez tartozó keresztények (többnyire a szabadegyházak hívei, illetve a pünkösdisták) gyakorolják a szabadító imádságot. Olyan könyveket olvastak és olvasnak a mai napig, amelyek nagyrészt ebből a környezetből származnak. Túlcsorduló mennyiségben találhatnak ott irodalmat az ördögről és szolgáiról, harcmodoráról és eszközeiről, stb. A katolikus Egyházban ez a terület nagyjából ismeretlennek mondható, és lelkipásztori oldalon sem adtunk korszerű iránymutatást ezen a téren.” (79-80. oldal.)

Ennél a panasznál elidőzünk még a következő fejezetben is. Nem szégyen attól tanulni, aki jobban követi az Evangéliumot. Ezen a téren is, mint egykor a Szentírás olvasásában és terjesztésében, mi katolikusok jóval lemaradtunk a protestáns világ bizonyos felekezetei mögött. Nem szégyellem elismételni: a racionalizmus, a materializmus megfertőzte a teológusok nagy részét, és mélyen befolyásolja a papokat és a püspököket is. Aki pedig ennek megfizeti az árát, az az Isten népe.

  1.  

(Szent Ireneusz:) „A Sátán gonoszsága hatástalan lett volna, ha Isten nem adta volna meg az emberiségnek a jó és a rossz közötti választás szabadságát. A Sátán nem ’kényszerítette’ az első férfit és az első asszonyt a vétekre, ’maguk választották azt szabadon, mivel Isten a szabad akarat csodálatos adományát adta nekik. A Sátán az egyedüli, de egyben a legkitartóbb kísértő, mivel irigyli az ősszülők eredeti állapotát’.”

  1.  

(Szent Ireniusz:) „A Sátán, bár Krisztus legyőzte, nem hagy fel azzal, hogy minden erejével gátolja üdvösségünket. Bátorítja a pogányságot, a bálványimádást, a boszorkányságot, a hívságot, és különösképpen az eretnekséget és a hitehagyást. Az eretnekek és a hitehagyók, akik nem Krisztus igaz Egyházát követik, a Sátán hadseregébe lépnek, az ő oldalán állnak a Krisztus ellen folytatott kozmikus küzdelemben”

214.

Igen érdekes statisztika szerepel Lehmann már idézett könyvében a katolikus teológusokkal kapcsolatban: kétharmaduk elfogadja elméletben az ördögről hagyományosan ismert dolgokat, ám elutasítja ezeknek a lelkipásztori gyakorlatban történő alkalmazását. Ez azt jelenti más szavakkal, hogy formailag nem kívánnak szembehelyezkedni az Egyházzal, de a gyakorlatban nem fogadják el tanításait (115. oldal).

215.

Ha elpalástoljuk az ördög létezését, a megváltás lényegét hallgatjuk el; aki nem hisz az ördögben, az az Evangéliumban sem hisz.

221.

 „Miben szenved leginkább ma az Egyház? Ne lepjen meg senkit sem a válasz, amely egyáltalán nem leegyszerűsítés vagy irreális, babonás kiútkeresés: az egyik legsürgetőbb szükség az ellen a rossz ellen védekeznünk, akit ördögnek nevezünk.” (VI. Pál, 1972. november 15.)

227.

Az ördög sohasem szünetelteti tevékenységét, miközben az Isten szolgái alszanak, ahogy ezt ismerjük a búzáról és a konkolyról szóló példabeszédből.

234-235.

Szeretnék eloszlatni egy hiedelmet, ami ki tudja miért, a papság nagy részénél elterjedt. Sokan azt hiszik, hogy az ördög bosszút áll azokon, akik ördögűzést végeznek… Tévedés azt gondolni: én békén hagyom őt, akkor majd ő is békén hagy engem… Az olyan pap, aki tart az ördög bosszújától, olyan pásztorhoz hasonlít, aki fél a farkastól. A félelemnek azonban nincsen semmi alapja.

 

1996. Czakó Gábor, Molnár Gyula. (Nadju-2)

5-14.

Czakó Gábor: Mi is az ördög? Avagy a mefisztói szerződés zsákutcája. (Részletek)

Az ördögről tudni ma tilos. Még az ördögös szólások is kimentek a divatból, ellentétben az istengyalázásokkal. A Másik szigorú illegalitásba vonult.

A Másik nyomul. Némán, titokban.

Egy azonban tilos, beszélni róla: az ő személytelen figurájáról és otthonáról, a pokolról. A Nagy Pszeudo művilágipara ép az ő nyomulásának leplezésére szolgál. A távközlés nyomtatott és elektronikus csatornáin (=cloacáin) ömlik a Nincs.

Isten? Számonkérés? Ugyan kérem, Isten nincsen... éppen annak a szájából hallani az istentagadást, aki a legtöbbet tud Róla. Node az ügyben éppen az a beavatás-értékű fantasztikus csavar, hogy éppenséggel az kommendálja a matéria kizárólagosságát, aki maga színtiszta szellem...

Félreértés ne essék, nem arról van szó, mintha annak előtte erényesebb lett volna a homo sapiens. Bűnözött éppen eleget, ámde tudta, hogy mit tesz.

Immár aligha rágódhatunk gazdaságon, politikán, az ifjúság válságán, a környezetvédelmen, médiaháborún, a kor kedvenc gumicsontjain, hogy a Belzebub-Szemjasza-Mefisztó-Lucifer realitást figyelmen kívül hagyhatnánk.

Mert első bűnünk, az áteredő, éppenséggel az Istennel való szembeszegülésből eredt. Éppen ezért a Másik, a Lázadó, a Fényhozó igazi célpontja nem a hetedik, vagy a hatodik, vagy a kilencedik, hanem az Első. Éppen úgy, mint annakidején, a Paradicsomkertben. Többet kellene beszélnünk a Másikról? Nem sokkal, de mindenképpen pontosabban. Nem az Úr manicheista-egyenragú ellenlábasáról, hanem arról a sötétségét fénylő káprázatba burkoló szellemről, akinek az Atya elleni lázadásában a tét mi vagyunk.

15-16.

Molnár Gyula: Bevezető.

Czakó Gábor <A Teremtő mosolya>, <Mi a helyzet?> és a kiadás alatt álló <Világfasírt> trilógiája meghökkentő korkritika, erkölcsi látomás. A Mefisztó bukását közvetlen megelőző világcsődről, az ezredvégre beérő földi pokol összeomlásáról prófétál. A férges gyümölcs nem marad a fán...

Ki ez a Mefisztó? A héber Biblia sátánja, az evilági és a teremtményi ésszel Istent trónfosztó ember világoszlopa. Ott él nemcsak az evilági hatalmat jelentő szabadkőművességben, de az Egyház külső eretnekségeiben, és belső arianizmusában, melyet az évszázadok sem tudtak megsemmisíteni. Ez az újkori arianizmus Krisztus istenségének tagadásával az Oltáriszentség nélküli kereszténységnek megvalósításáért küzd. Ez a métely a fertőzött és fertőző tanításon keresztül a Megváltónak valóságos, isteni és emberi jelenlétét tagadja a legméltóságosabb Oltáriszentségben. A gonosz, a bűn megkötözötteinek istene, a napjainkban világhatalmat jelentő és kontinenseket irányító sajtójával, pénzmágiájával irányítja a génmanipulációkat, a spermabankokat, a világméretű magzatgyilkos abortuszt és a fajtalankodást legalizáló homoszexualitást. Ez a Mefisztó nem a mitológia, a német népmonda szülötte. A mitológia csak a színészi koturnus. Ő a bibliai Lucifer létező lényegét hordozó természetfeletti személyiség, a bukott, egykor legfőbb angyal, akinek otthona a kárhozat. A goethei irodalom kifejezése a Mefisztó, mert az Egyház szótárában Lucifer a gonoszok vezére. A Biblia a "világ fejedelmének" nevezi. 

Isten engedélyével a világ végéig az Ő országa ellen dolgozik itt a Földön, bár hatalma Krisztus megváltó halála óta megtört (Jn 12,31).

A tridenti zsinat ötödik ülése kimondotta, hogy az áteredő bűn szerzője e "világ fejedelme”. A „hazugság atyjának”, a „sötétség fejedelmének” működése nélkül érthetetlen világunk jelen zűrzavara. A 17. század természettudományos bölcselete és a felvilágosodásé radikálisan támadja az ördög létének és működésének katolikus hittételét.

 

1996. Czakó Gábor. Világfasírt.

69.

Az ördögről tudni ma tilos. Írni a legszigorúbban. Lám, még az ördögös szólások is kimentek a divatból, ellentétben az istengyalázásokkal. A nép zöme azért tart valami szellemi kapcsolatot, például hisz Istenben – a „maga módján”. Tomka Miklós és mások kutatásaiból tudjuk, hogy ugyan meg van keresztelve a magyar nemzet túlnyomó többsége, ám a szociológiai szempontból „komoly” keresztények aránya nem éri el a húsz százalékot. Európa sok, régi, keresztény demokráciájában a helyzet még rosszabb.

Hányan lehetnek keresztények Isten szemében? Az egyéni módon hitt Isten mineműsége roppant változatos lehet. A kutatások erről is szólnak, csak egyről nem, a legnagyobb taburól, ami körül az utóbbi évszázadban teljes a csönd. Amiről sem szociológusok, sem papok, de még a magasságos, a majdhogynem mindenható tévésztárok sem mernek beszélni. Arról, akit a személyes és szerető Isten ellenségének, a személytelenség urának tudunk, akit irodalmi művek Belzebubnak, Szemjaszának, Lucifernek, Mefisztónak mondanak. Miképpen az Indiában élő dzsainisták Istent olyannyira tisztelik, hogy nevét ki nem mondják, semmilyen összefüggésben sem beszélnek róla, még csak nem is gondolnak rá, úgy létezik ez az alak a posztmodern tudatban: kimondatlanul és kimondhatatlanul, a maga természetéhez igazodva, személytelenül.

Az ördögről itt szó nem esik, holott a történelem jelen szakaszában szabadon grasszál, hatalmaskodik, de vele kapcsolatban még kérdést is tilos föltenni…

72.

(…) éppen annak szájából hallani az istentagadást, aki a legtöbbet tud Róla. No, de az ügyben éppen az a beavatás-értékű fantasztikus csavar, hogy éppenséggel az komendálja a matéria kizárólagosságát, aki maga tiszta szellem…

75.

Immár aligha rágódhatunk gazdaságon, politikán, az ifjúság válságán, a környezetvédelmen vagy a médiaháborún, a kor kedvenc gumicsontjain anélkül, hogy a Belzebub-Szemjasza-Mefisztó-Lucifer realitást figyelmen kívül hagyhatnánk.

85.

A legnagyobb tabu a Másik lényét övezi. Ma meg sem pendíthető, hogy ő súg, kever, munkálkodik a sötétben. Szószékről épp úgy hallgatnak üzelmeiről, mint az egyházi műsorok tízperceiben. Ez a cinkos némaság illik a legjobban az ő üzelmeihez.

91.

És egy csöndes kérdés: ki az, akinek amilyen messzemenően biztos tudomása van Isten létéről, épp oly szigorú érdeke, hogy ne imádjuk, vagy legalábbis semlegesek legyünk?

196.

Igen, bizony, egy gigantikus emberkísérlet nyulai vagyunk. Voltunk a szocializmusban, és vagyunk a mostani liberálkapitalizmusban.

Egy olyan kísérlet nyulai, mondjuk ki, áldozatai, melyből nem jön ki semmi…

Kinek az érdeke ez?

Ki kísérletezik velünk?

Ismét könnyű a helyzetem, mert én már ki merem mondani azt, ami a tabuk tabuja: bizony a Sátán, a Másik kísérletezik velünk. Természetesen a mi beleegyezésünkkel, ha ebben a ’mi’-ben nem is érezzük benne magunkat egészen, sőt, némelyikünk talán egyáltalán nem. Igazi ellenfelünk ő, a kezdet kezdete óta ő.

 

1999. Michael H. Brown. Légy te is imaharcos.

67-68.

1986. augusztus 13-án II. János Pál pápa egy beszédében János apostolt idézte: „A világ teljesen a gonoszságban fetreng” (1Jn 5,19). „A gonosz lélek befolyása mélyen és hatásosan el tud rejtőzni” – tette hozzá a pápa saját szavaival. „Érdekében áll, hogy az >ismeretlenség homálya< vegye körül. A Sátán el tudja érni a világban, hogy az emberek tagadják létezését a racionalizmus és minden egyéb olyan gondolati rendszer nevében, amely minden lehetőséget megragad arra, hogy kerülje tevékenységének felismerését.”

Mihály arkangyal Monte Gargano-i híres kegyhelyének meglátogatása során, 1987-ben a pápa hangsúlyozta, hogy: „A társadalomban uralkodó rendetlenség, az ember szétszórtsága, a belső bomlás, amelynek az emberiség áldozatul esett, nem csak az eredeti bűn következménye, hanem a Sátán sötét és gyalázatos tetteinek hatása…”

Amint C. S. Lewis, híres anglikán író emlékeztet (azt hiszem Charles Baudelairet idézve), az ördög legnagyobb fortélya abban áll, hogy meggyőz minket arról, hogy nem is létezik.

79.

… a gonosz lelkek inkább csak ugatnak, mint harapnak. Persze harapni is tudnak, de ha nem elegyedsz velük szóba, és nem keveredsz közéjük, akkor egészen olyanok, mint a pórázon tartott kutyák. Másodszor, jól jegyezzük meg, hogy a legrosszabb, amit tehetünk az az, hogy félni kezdünk tőlük. A mi félelmünk ugyanis erőt és energiát kölcsönöz nekik. Ha félünk a gonosztól, akkor hiszünk az erejében. Ha ellenben ki tudjuk mutatni az Úrba vetett hitünket, aki végtelenül hatalmasabb a Sátánnál – akkor a gonosz lelkek ereje szertefoszlik.

82.

Mindezek ellenére be kellett látnom, hogy a gonosz lelkek léteznek, és amint a Biblia több esetben is leírja, számtalan megnyilvánulási formájuk van. Különböző alakokat öltve tűnnek fel. Légiókba tömörülnek. Millió és millió van belőlük. Az Újszövetség tele van olyan esetekkel, melyek során Jézus úgy gyógyította meg az embereket, hogy kiűzte belőlük a tisztátalan lelkeket. Pontosan 51 olyan esetet találhatunk az evangéliumokban, amelyek ördögűzéseket írnak le. A „démon” szó első említése Mózes Második Törvénykönyvében bukkan fel, míg Jézus működését nyomon követve, Máté evangéliumában bukkanhatunk a következő idézetre: „Elvittek hozzá különböző fájdalmas betegségben és bajban szenvedő mindenféle beteget, még ördögtől megszállottat, holdkórost, meg bénát is, és meggyógyította őket” (Mt 4,24).

84.

„Nem szabad félnünk nevén nevezni a gonoszságot és annak előidézőjét, a Sátánt” – mondja II. János Pál pápa a fiatalokhoz címzett apostoli levelében. „Az ő stratégiája mindig is az volt, hogy megpróbált elrejtőzni, és ezért úgy ültette el a gonoszságot az emberben, hogy az magából az emberből teljesedett ki, és észrevétlenül hálózta be az emberek közötti kapcsolatokat, a különféle társadalmi csoportokat és a nemzeteket, míg végül a „személyes” bűn fogalma megszűnt létezni, és ma már az emberek inkább csak „kollektív” bűnösségről beszélnek. Más szóval, a Sátán úgy intézte, hogy az ember „szabadnak” érezze magát a bűn fogalmától, noha a valóságban egyre jobban elmerült benne.”

123-124.

A gonosznak van egy terve – figyelmeztetett a Szűz –, egy rettenetes terve, amely számunkra nem nyilvánvaló. Egy olyan tervről van szó, amely nem csupán a pogány szokásokban nyilvánul meg, hanem a társadalom minden területét átszövi.

Amint azt a Sátán Franciaországban már a 19. században megtette, most elhatározta, hogy a mi nemzetünket {az Egyesült Államokat} is teljesen szekularizálni fogja (elvilágiasítja) – azaz kiemeli Istent a civil szféra minden területéről az emberi szabadságjogokra, valamint „az Egyház és az állam szétválasztására” hivatkozva. Ezt az utóbbi tételt, amelynek eredetileg az volt a célja, hogy az Egyházat védje az állam túlkapásaitól, arra használta fel, hogy a nyilvánosság minden területét leválassza a vallásos gondolkodásról.

155-157.

„A gonoszság, amely ma létezik a Földön, egy olyan ellenünk és társadalmunk ellen irányuló támadás eredménye, amelyet a sötét és rosszindulatú ügynök, maga az ördög vezet” – mondta a pápa {VI. Pál} egy híressé vált kihallgatáson 1972. november 15.-én. „A gonoszság nem pusztán a nyomort jelenti a Földön, hanem igenis egy élő, lelki, romlott és megrontó lényt. Egy rettenetes valóságot, aki titokzatos és dermesztő. A Biblia és az Egyház is azt tanítja, hogy az emberek nem akarnak tudomást venni az ő létezéséről; vagy úgy képzelik el, mint egy önmagától létező valóságot, aki a többi teremtménytől eltérően nem Istentől származik; vagy úgy beszélnek róla, mint egy álvalóságról, a bennünk lévő gonoszság egyes ismeretlen területeinek fantasztikus megszemélyesítőjéről.

„A valóság azonban az”, mondta a pápa, „hogy az ördög az első számú ellenség, minden kísértés szülőatyja. Így tehát tudatában vagyunk annak, hogy ez a sötét és romboló valóság létezik, és igen aktívan működik. Ő az, aki nagyon kifinomult módszerekkel tudja felborítani az ember egyensúlyát, ő az a kaján csábító, aki ismer minden utat, ami a bensőnkbe vezet (az érzékek, a képzetek, a vágyak, a megvalósíthatatlan eszmék, vagy a megbomlott társadalmi kapcsolatok útját), hogy ez által tovább terjessze a zűrzavart és a megosztottságot.”

A pápa nyugtalan volt amiatt, hogy az ördög nevét a szószékeken elfelejtették. „Nagyon fontos” – hangoztatta –, „hogy visszatérjünk a katolikus Egyház tanításának azon részeihez, amely az ördöggel és az ő befolyásával foglalkozik. Azért mondom ezt, mert manapság igen csekély figyelmet fordítanak erre.”

Ehelyett a Sátánt csak úgy kezeljük, mint egy régi mesét, vagy egy egyszerű szimbólumot, a bűn jelképét és semmi mást; vagy mint egy költői képet, egy metaforát. Amikor VI. Pál pápa az iménti nyilatkozatot tette, volt egy alakulóban lévő mozgalom, amely tagadta a személyes gonosz létezését. A „reformerek” és a „haladó gondolkodásúak”, ahogy magukat nevezték, nem kedvelték az emberre hatást gyakorló ördög képzetét. Nem illett bele tudományos elképzeléseikbe, és egyébként is a gondolat ijesztő volt számukra. Nem akarták „elijeszteni” azokat a lehetséges társaikat sem, akik közül sokan olyan életstílust vettek fel, amellyel egy tisztátalan birodalom megteremtését segítették elő.

Nos, a pápa pontosan ezért magyarázta el nekünk, hogy mit kell tennünk: beszélni az ördögről, leleplezni az ő ravaszságát, és kivinni az igazság fényére. Mert ha semmibe vesszük őt, vagy azt állítjuk, hogy túl félelmetes prédikálni róla, akkor továbbra is sötétben fogunk tapogatózni.

„Az igazság szabaddá tesz minket!” (Jn 8,32)

Szinte kötelességünk az ördög leleplezése, mondta a pápa. Egy világos és valós szükségletről van szó. A gonosz belopakodott az Egyházba is. VI. Pál pápa erre nagyon őszinte megdöbbenéssel világított rá 1972. június 29-én, amikor a következőket mondta: „A Sátán füstje valamilyen repedésen keresztül beszivárgott Isten Templomába.”

219.

Hasonlóan veszélyes az is, ha úgy gondolunk a gonosz lelkekre, mint valami elvont fogalmakra, vagy személyes fantáziánk szüleményére. Veszedelmes dolog szándékosan figyelmen kívül hagyni a gyakran igen hatalmas és kézzel fogható befolyásukat is. Ha ismerjük működésüket, akkor előnyünk van az ilyen befolyások megelőzésében. Ha tudjuk, hogy hol helyezkednek el, akkor valódi lelki erőhöz és szabadsághoz jutunk általa. Felidézhetjük magunkban VI. Pál pápa mondatait: „Nagyon fontos lenne visszatérni a Sátánról szóló katolikus tanításhoz, és beszélni arról a befolyásról, amellyel az ördög bír a világban.” A pápa azt mondta, hogy a gonoszság, amely létezik a Földön, „egy olyan támadásnak az eredménye, amely ellenünk és a mi társadalmunk ellen irányul, és vezetője egy sötét és ellenséges ügynök.”

 

2004. Joseph Ratzinger. Isten és a világ. (+Peter Seewald). 118-119.

PS: Mi a helyzet Hitlerrel? Ahogyan mondani szokták, „maga az élő Sátán” volt? Sartre mondta egyszer: „Az Ördög Hitler, a náci Németország”. S a zsidó filozófusnő, Hannah Arendt a fasizmus rémtetteivel kapcsolatban mondta a „gonosz banalitása” híres kifejezést.

JR: Félelmetes, hogy egy ember, aki alulról kapaszkodott fel – hiszen semmittevőként élte világát, és tulajdonképpen képzettsége sem volt –, egy évszázadot felkavarhat, démonikus éleslátással politikai döntéseket hoz, és embereket, sőt művelt embereket tehetett függővé.

Hitler egyrészt démoni alak volt. Csak el kell olvasni a német generálisok történetét, akik mindig tervezgették, hogy véleményüket egyszer az arcába mondják, és aztán Hitler ismét olyannyira megigézte őket, hogy nem merték megtenni. Ha őt az ember közelről látta, akkor az az ember, akinek démoni igézetet tulajdonítottak, valóban egy egészen banális csavargó. S az, hogy végül éppen banalitásba költözött a gonosz hatalma, valamit megmutat a gonosz fiziognómiájából is: minél hatalmasabb lesz, annál kevésbé valóságos hatalmat hord magában.

Hitler előre látta a démoni helyzeteket. Olvastam például egy beszámolót, hogyan készítették elő a Duce berlini látogatását. Az előkészítéssel megbízottak előterjesztették javaslataikat, majd ő hosszú szünet után így szólt: „Nem, ez mind semmi. Látom, hogyan fog lezajlani”. S egyfajta eksztázisban előadta, és aztán úgy történt a látogatás. Ez azt jelenti tehát, egy démoni hatalom van jelen, amely a banálist naggyá teszi – a nagyságot viszont banálissá –, és mindenek előtt veszélyes és pusztító.

Biztosan nem mondhatjuk azt, hogy Hitler volt az ördög. Ő egy ember volt. Fennmaradtak a szemtanúk szavahihető beszámolói, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos módon démoni találkozásai voltak, s hogy reszketve mondta: „Újra itt volt”, és hasonlókat. Ennek nem tudunk a végére járni. Azt, hogy mindenesetre egészen mélyen a démoni hatalmak területén tartózkodott, úgy vélem, azon a módon láthatjuk, hogy mennyire képes volt hatalmat gyakorolni, milyen terrort, szerencsétlenséget okozott hatalma.

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer