Jelenlegi hely

De Mattei: A migráns inváziótól a polgárháborúig

Mára már a legvonakodóbb személyeknek is kezd kinyilni a szemük. Egy előkészített terv szerint folyik Európa destabilizálása a migrációs invázió révén. Ez a projekt a távoli múltból forrásozik. Az 1900-as évekről írt 1900-2000 c. könyvemben (Fiducia, Róma 1990),  két álom követi egymást: az építkezés, és a rombolás. Leírtam ezt a tervet néhány tanújának, Umberto Eco, író, és Carlo Maria Martini bíboros szavai által.

Eco így írt: “Európában ma nem a bevándorlás jelenségével szembesülünk, hanem egy népvándorlási folyamattal állunk szemben […] és mint minden nagy népvándorlásnak, ennek is a végeredménye a célországok etnikai újrafelosztása, egy kérlelhetetlen szokásbeli változás, egy megállíthatatlan kereszteződés lesz, amely statisztikailag fogja megváltoztatni a lakosság bőr, haj és szemszínét.”  Martini bíboros, az ő részéről szükségesnek tekinti a “prófétai alternatívát”: annak érdekében, hogy megértsük, hogy az egyre szegényebb déli területekről való népvándorlás az egyre gazdagabb észak felé egy nagy erkölcsi és polgári lehetőség a megújulásra, hogy megfordítsuk a folyamatban lévő dekadens fogyasztást Nyugat-Európában.

Ennek a “kreatív rombolásnak” a perspektívájából tettem egy megjegyzést, “nem a bevándórlókat kellene integrálni az európai civilizációba, épp ellenkezőleg; Európát kellene szétbomlasztani és megújítani az etnikai csoportoknak köszönhetően, amelyek épp elfoglalják azt. […]. Ez a kreatív zűrzavar, egy újrarendeződés álma, amely hasonló ahhoz, ami új életet adott a nyugatnak a barbárok inváziója idején, hogy létrehozza a jövő több kuturájú társadalmát.”

A nemzetállamok, és keresztény gyökerük szétrombolásának terve nem egy Szuperállam felépítésének a terve, és nem is az volt, hanem az, hogy kreáljanak egy államnélküliséget, egy szörnyű űrt, amelyben mindent, ami az igaz, a jó, és a jogos látszatát kelti, elnyel a káosz szakadéka. A poszt-modernizmus a következő: nem az építkezés a célja, ahogy a humanizmus és felvilágosodás pseudo-civilizációja született, és amely a 20. század totalitárius diktatúrájával végződött, hanem egy új és más utópia létezik: Európa szétbomlasztása és törzsiesítése.

A forradalmi folyamat célja, amely évszázadok óta támadja civilizációnkat, a nihilizmus, “értéktelenséggel párosulva”, Monsignor Jean-Joseph Gaume (1802-1879) ide illő kifejezését használva.

Az évek teltek és a káosz utópiája egy rémálommá vált, amelyben éppen most élünk. Európa szétverésének terve, amelyet Alberto Carosa and Giudo Vignelli (saját tanulmányukban , mint  ‘Csendes Inváziót’ dokumentálnak. A“Bevándorlás”: erőforrás vagy összeesküvés?  (Róma, 2002) egy korszakváltó jelenséggé vált. Azokat, akik elítélték a tervet, a “végzet prófétáinak” nevezték. Ma azt halljuk, hogy egy megállíthatatlan folyamattal van dolgunk, amit “irányítani” kell, de nem lehet visszatartani. Ugyanezt mondták a 70-es és 80-as években a kommunizmusról, amíg a berlini fal leomlása megmutatta, hogy semmi sem visszafordíthatatlan, kivéve a “komplett idióták” vaksága.  

Ezen komplett idióták közé lehet biztosan sorolni New York, Párizs és London polgármestereit: Bill de Blasiot, Anne Hidalgot és Sadiq Khant. Szeptember 20-án, az ENSZ közgyűlés alkalmából egy, a New York Timesban a bevándorlók a mi erősségünk címmel leközölt levélben adtak ki egy felhívást, hogy “határozott intézkedéseket kell tenni, amellyel biztosítják a segítséget és biztonságos menedéket a konfliktus és szegénység sújtotta menekülteknek”.

A bevándorlók százezrei, aki a partjainknál földet érnek, sem konfliktustól, sem szegénységtől nem menekülnek. Fiatalok, kiváló egészségi állapotban vannak, ápoltak, és semmi jelét sem mutatják a sebesüléseknek vagy alultápláltságnak, ahogy az a háború vagy az éhezés elől menekülteknél szokott lenni. Gilles de Kerchove, az unió anti-terrorizmus koordinátora szeptemebr 26-i Európai Parlamenti beszédében elítélte a nagyarányú ISIS katonák beszivárgását a bevándorlók között. Még akkor is, ha a terroristák kisebbségben voltak közöttük, minden illegális migráns, aki Európába érkezik, a keresztény és nyugati emberével inkompatibilis kulturát hoz magával.

A migránsok nem akarnak beilleszkedni Európába, hanem uralni akarják azt, ha nem fegyverrel, akkor az asszonyaik méhe által és mi általunk. Bárhova telepednek le ezek a fiatal Iszlám férfiak csoportjai, az európai nők tehrbe esnek- új, vegyes családok képződnek – a Korán törvénye alá rendelve – és az új családok mecseteket és gazdasági támogatást kérnek a kormánytól. Ez polgármesterek, prefektúrák, és katolikus plébániák támogatásával történik.

A lakosság reakciója elkerülhetetlen, és a legmagasabb bevándorlási aránnyal rendelkező országokban, mint Franciaországban és Németországban, ez robbanás közeli állapotot hoz létre. “A polgárháború határán vagyunk” jelentette be Patrick Calvar, a franci belbiztonsági vezérkar főnőke egy parlamenti bizottság előtt (Le Figaro, 2016. jún. 22.). A német kormány a maga részéről előkészítette a 69 oldalas “polgári védelmi tervét”, amelyben a lakosságot felkérik, hogy készletezzen be élelmiszert és ivóvizet és “készüljön fel megfelelő módon egy eseményre, ami veszélyeztetheti a létét” (Reuters, 2016. aug.)

Ki a felelős a kialakult helyzetért? Több szinten kell keresni őket. Természetesen van a 68-as posztkommunista uralkodó osztály, aki átvette az irányítást az európai politikában; vannak az értelmiségiek, akik torzított elméleteket dolgoztak ki a fizika, a biológia, a szociológia és a politika területén; és vannak a lobbik, a szabadkőmüvesek, a hatalmas pénzemberek, akik olykor sötétben, időnként napvilágnál ténykednek.

Közismert például a milliárdos, Soros György és az ő nemzetközi alapítványának, az Open Society-nak a szerepe. Egy hackertámadást követően több, mint 2500 e-mailt loptak el az amerikai-magyar mágnás szerveréről és terjesztették az interneten a DC Leaks portálon keresztül. Soros magánlevelezésekből kiderül, hogy a felforgató tevékenységek finanszirozása minden területen zajlik, az LMBT jogok kiterjesztésének napirendjétől kezdve a migrációt támogató mozgalomig. A Remnant újságban írt cikksorozatával és a dokumentumok képeivel Elizabeth Yore bemutatta Soros közvetlen és közvetett, még Ferenc pápának és legközelebbi munkatársainak, Oscar Andres Rodríguez Maradiaga bíborosnak és Monsignor Marcelo Sanchez Sorondonak nyújtott támogatását is.

Soros György és Ferenc pápa között egy stratégiai konvergencia merült fel a céljaikat illetően. A vendégszeretet politikájának “vallási hidként” való bemutatása szemben áll a “vallási falakkal”, amely Ferenc pápaságának vezérfonalává vált, olyannyira, hogy egyesekben felmerül a kérdés, hogy vajon az ő megválasztása nem azért volt-e szükség, hogy erkölcsi jóváhagyását adja a migrációs invázióhoz, amelyre annak kitervelőinek szüksége volt. Ami biztos, hogy az Egyházban és a társadalomban a zavar egyaránt fokozódik. A politikai káosz előkészíti a polgárháború útját, a vallási káosz pedig megnyitja az utat a szakadás felé, ami egy fajta vallási polgárháború.

Mindazonáltal a Szentlélek, akivel a bíborosok testülete nincs mindig összhangban, soha nem szűnik meg táplálni és müködtetni az értelmét azoknak, akik szemben állnak a romboló tervekkel, amelyek el akarják pusztítani az Egyházat és a társadalmat. Az Isteni Gondviselés soha nem hagyja el őket.

Facebook Comments Box

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer