Jelenlegi hely

Burke bíboros: "Ha a pápa kitart a házasságot illető tévedésében, a bíborosok jogosultak kibocsájtani egy 'hivatalos jegyzőkönyvet a súlyos hiba helyreigazítására'"

A National Catholic Register riportja Raymond Burke bíborosal a négy bíboros által írt levéllel kapcsolatban. "Amikor pedig Kéfás [Péter] Antiókhiába jött, nyíltan szembeszálltam vele, mivel okot adott arra, hogy megfeddjem. " (Szent Pál, a Galatákhoz írt levél)

A pápa hatalma nem abszolút - éppen ellenkezőleg: a legfontosabb és legújabb modern dogmatikus egyetemes zsinat, az I. Vatikáni Zsinat, világosan kimondja: " Péter utódai ugyanis nem abból az okból kapták a Szentlélekre vonatkozó ígéretet, hogy annak kinyilatkoztatása nyomán új tanítást hozzanak nyilvánosságra, hanem, hogy segítségével az apostolok által átadott kinyilatkoztatást, vagyis a hitletéteményt szentül őrizzék, és helyesen magyarázzák. " (I. Vatikáni Zsinat, Pastor Aeternus).

Az a négy bíboros, aki a nevét adta a dubia-hoz (kérdésekhez) az Amoris Laetitia apostoli buzdításnak a házasságot és a házasság nélküli együttéléseket érintő nyilvánvaló tévedéseit illetően, szabályos eljárást követ. Ha a pápa (személyes hangulatból) megtagadja a választ, elmulasztja azt a kötelezettségét, hogy a híveket megerősítse az apostoloktól kapott hitben. Ennek pedig következményei vannak.

A Burke bíborosnak (a dubia egyik aláírója Caffara, Brandmüller és Meisner bíborosokkal együtt) a National Catholic Register számára adott interjú világossá teszi, mik lehetnek ezek a következmények. A riport legfontosabb részlete a következő: Van, aki úgy érvelhetne, hogy önök csak négyen vannak bíborosok, akik között csak egy van, aki nem nyugalmazott, és ez nem reprezentatív minta az egész Egyházra nézve.

Ebben az esetben meg lehet kérdezni: Miért hallgatna Önökre a pápa és miért kellene válaszolnia?

Nos, nem a számokban van a lényeg. Az igazság a lényeg. Valaki azt mondta Szent Morus Tamásnak a bírósági tárgyaláson, hogy Anglia legtöbb bíborosa elfogadta a király parancsát, de ő azt válaszolta, hogy lehet, hogy ez igaz, de a szentek a mennyben nem fogadták el. Itt van a lényeg.

Azt gondolom, hogy ha más bíborosok nem is írták alá, de egyetértenek vele. De ez engem nem zavar. Még ha egyedül is lennék, vagy ketten, hárman lennénk, és az a kérdés, hogy valami, ami az üdvösség szempontjából alapvető fontosságú, igaz-e, akkor ki kell mondani.

Mi történik akkor, ha a Szentatya nem válaszol az Önöknek az igazságból és a szeretetből fakadó okmányára, és nem teszi egyértelművé az Egyház tanítását, amelyet pedig Önök szeretnének elérni?

Akkor a követező helyzettel kell szembesülnünk. Az Egyház hagyományában létezik annak gyakorlata, hogy a római pápát kijavítsák. Igaz, hogy ez ritkán fordul elő. De ha nem kapunk választ ezekre a kérdésekre, akkor azt kell mondjam, hogy a súlyos hibát helyreigazító hivatalos jegyzőkönyvet kell kiadni.

Az egyházi hatóságok és a katolikus Szenthagyomány közül a híveknek melyiket kell követniük és kinek áll hatalmában ezt eldönteni?

Ami a kötelező, az a Szenthagyomány. Az egyházi hatóság csak a Szenthagyomány szolgálatában működhet. Szent Pálnak a Galátákhoz írt levelére gondolok, (Gal, 1:8), " De ha akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen!"

Ha a pápa súlyos tévedést vagy eretnekséget tanít, milyen törvényes hatóság tudja ezt kijelenteni, és ez milyen következményekkel járhat?

Ilyen esetben, amint az a történelemben már előfordult, a bíborosok és a püspökök kötelessége világossá tenni, hogy a pápa tévedést tanít és meg kell kérni, hogy javítsa ki. Erre a középkori pápák óta nem volt példa, hogy valaki, aki tudja, mik a következmények, nem az igazat mondja. Talán látszólag semmi sem történik a közeljövőben - miközben az erős áramlatok erőszakosan lerombolnak mindent, ami nem Istentől van.

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer